Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

(két táró és két ereszke), melyek teljesen összeroncsolt, elmállott széntelepet tártak fel. Az eredmények láttán fel is hagytak a további munkával. A Sebaj-bánya, máig élő nevet is ekkor kaphatta a bányászat. Az SKB Rt. bányamérnökei szerint az itt látott szénelőfordulás nem egyéb, mint az első ároknál átvonuló, inászói fővető mellett visszamaradt kis telepszakadék, oly csekély kiterjedéssel és zavart állapotban beékelve a fekürétegekbe, hogy az bányászatnak tárgyát nem képezheti.

9 A beszterebányai kamarai jelentés úgy fogalmazott, hogy Pázmándy Károly budapesti lakos, bányavállalkozó a kutatásban fejtett ki nagyobb tevékenységet, Somoskőújfalu határában egy elvetett széntelepet tárt fel „szép eredménnyel". Bányaadományt is kapott a területre, a ,jó minőségű széntelep" lefejtéséhez. Az egy bányatelek nagyságú terület azonban a valóságban nem azt a képet mutatta, mint amit Pázmándy terjesztett bányájáról.

10 Valószínűleg Kalecsinszky 1901-ben megjelent munkája is ennek a területnek a barnaszenét elemezte 1897-ben 5344 kalóriásnak.

11 1909-ben az SKB Rt. mérnökei ismételten megvizsgálták a területet és a véleményük már pozitívabb kicsengésű volt. Megállapították ugyanis, hogy az előkészített terület 10 923 m

2 a széntelep 1,6 méter vastag a szénvagyon mintegy 174 000 q. Ebből termeltek ki már 24 000 q-t, előkészítve volt 150 000 q. Az összes feltárt szénterület 26 293 m

2 lehet, ami kb 400 000 q szenet tartalmazhat. Külön táróval feltárhatónak ítéltek 6533 m

2-es területet 100 000 q-s szénvagyonnal. A területet három oldalról lehet megnyitni, a szén kitermeléséhez sem ereszke, sem gépi berendezésre nem lesz szükség.

12 A somlyói kutatások mellett Böckh Hugó megtekintette „Pázmándy tanár" birtokát is Somoskőújfaluban. A produktív terület szerinte 125 000 m

2 nagyságú lehet, a telepvastagság pedig 2 méteres. Az összetöredezett barnaszén mennyiségét 2 millió q-ra becsülte. Ezek a vélemények messze eltérőek a korábbi lebecsülő, elhatárolódó szakvéleményektől. Az alapszerződést 1909. szeptember 29-én Pázmándy és a somoskőújfalusi úrbéresek között megkötődött.

13 1910-ben már kutatási engedélyt is kapott Pázmándy.

14 A Bányakalauz 1910-es számában már adatokat is találunk a Somoskőújfalusi Kőszénbányáról. Tulajdonosa Pázmándy Károly, aki 96 emberrel 50 000 q szenet termelt. Volt 4 kettős bányamértéke, 200 méteres fa szállítópályája, 120 méteres siklója és 80 csilléje. Munkásainak száma már 280 volt.

15 1911-ben ismét visszatértek a kőszéneladási ügyre, mivel „igen jó vevő van rá". Ez a jó vevő egy brünni cég volt, akinek a tulajdonosa dr. Slama Ferenc. A község annak ellenére, hogy Pázmándy Károly is szeretett volna velük szerződést kötni, nem fogadta jelentkezését. Slamának, aki pedig alacsonyabb összeget ajánlott fel, eladták volna a kiaknázási jogot, kataszteri holdanként 100 forintért. A terület a Bérvölgyi szántóföldeken volt. A Pázmándyval szembeni tartózkodás alapja az az adóhátralék volt, amit nem lehetett behajtani rajta. Ezért ügyészségi feljelentést is tettek ellene. Az 1911. március 25-én kelt beadványukat azonban a község vezetői még az évben visszavonták.

16 A község határában folyó bányászkodás azonban érdekes helyzetről árulkodik. 1912-ben keltezett szerződés értelmében Pázmándy eladta a somoskőújfalui határban lévő szénjogosítványait a brünni „Märisch Schlesischer Bank"-nak. A szerződés szerint Pázmándy korábban már eladott Slama Ferencnek egy több év óta üzemelő bányát, melyet Károly védnevű bányatelkén létesített. Ez a bányatelek a Vadaskert pusztától északra volt lefektetve. Papp Károly monográfiájában megemlítette, hogy Somoskőújfalu vidékén a nagy társulatokon kívül a MS Bank és Slama Ferenc brünni lakos is kutatott bányatelkeiken. Ugyanakkor érdekes ama megjegyzés, hogy Pázmándy Károly Mátraszele határában folytatta bányászkodását saját bányatelkén.

17 1910-ben Pázmándy még tulajdonosa volt a József és Károly bányatelkeknek. Az itt lévő bányájában 0,2 km földalatti és 0,28 km külszíni szállító-pályája volt 80 csillével. A 95 bányamunkás Miksick Stanislaw bányamérnök irányítása mellett dolgozott.

18 A későbbiekben a MS Bank tulajdonában lévő József bányateleknek új bérlője támadt: a Szegedi Szeszipari és Kereskedelmi Rt. cég révén. 1912. augusztus 8-án, illetve 26-án, majd Brünnben 1912. augusztus 24-én aláírt szerződés értelmében Pázmándy Károly összes bányászati jogosítványa az MS Bank tulajdonába került. 1913-ban már a brünni cég nevére állítottak ki egy bányatelket.

19 A bérlő szegedi cég meghatalmazottja Pázmándy Károly lett, őt 1914-ben Klein Károly követte. 1918ban Pelrbok József, majd Schweiger Miksa képviselte a szegedieket. A bányában ugyanekkor csak két munkásról tudunk, akik valószínűleg csak fenntartási feladatokkal foglalkozhattak.

20 551