Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kereseti lehetőségek reményében Németországban vagy Amerikában vállalt munkát. Lemérhető hatása volt a folyamatnak a hazai munkabérek emelkedése, s a sikertelen toborzások. A jó aratási kilátások, az ipar minden munkáskezet lekötött, a megmaradó munkások sztrájkja a salgótarjáni szénmedencében csak tetézte a gondokat. A termelés biztosítása érdekében a kimerülő bányák pótlására újabb bányatelek adományozásokra volt szükség. Az SKB Rt. 12 bányatelekkel növelte szénterületét (Baglyasalja, Vecseklő, Salgótarján, Andrásfalva, Etes). Az ÉKI Rt. 2 bányatelekkel lett gazdagabb Karancsalján és Etesen. A statisztikákból megállapítható, hogy a nagy szénbánya vállalatok jártak az élen az új területek felkutatásában. Az SKB Rt. így jutott el Szirák határába, ahol kutatóaknával gyengébb széntelepet fejtésre érdemesnek talált. Adományozás szempontjából azonban a jóval értékesebb területre, Mátranovákra összpontosítottak. Itt igényeltek 4 bányatelket. A konkurencia a szomszédos Homokterenyén 3 bányatelket kapott. A feltárásokkal egyidejűleg a bányatelepek fejlesztését sem hanyagolták el, szükség volt a munkások megtelepedését elősegítő munkásházak építésére. Pálfalván (Zagyvapálfalva) 40 új típusú munkásházat, Etesen 54 munkásházat építettek. Mátranovákon 13 munkásház átadására került sor. Nógrád megyében a kutatások során a bányavállalatok a régebben megszerzett szénterületek, azokon felhagyott bányatelkek ismételt átkutatásával, az elődök által bennhagyott szénpillérek lefejtését is megkezdték. A szénpiac kedvező helyzetéből adódó lehetőséget úgy tudták kihasználni, hogy a csalódottságok miatt az Amerikából visszatért bányamunkásaikat ismét felfogadták. A foglalkoztatott munkások száma ezzel emelkedett 7401 főre, ami 8,3%-os emelkedést jelentett. A széntermelés 10,3%-kal nőtt. A munkáslétszám emelkedése az SKB Rt.-nél + 346 fő (8,08%), az ЕЮ Rt.-nél + 244 fő (12,4%) volt. Az igazgatóságokon az volt a vélemény, hogy a bányamunkások főleg a szénmedencében „jönnek-mennek", azaz nagy volt az üzemeken belüli vándorlás. A kamara úgy vélekedett, hogy „a folyton nagyobb méreteket öltő kivándorlás", továbbá az elmúlt évben jelentkező bérmozgalom lezárását követő elbocsátások a régi és nagy gyakorlattal rendelkező munkások számát csökkentette érzékenyen. Tetemes költséggel megszervezett toborzások révén sikerült pótolni a munkáskezeket, azonban nagy részben gyakorlatlan és a bányaüzemben járatlan új munkásokkal nem lehet elérni az előirányzott széntermelést. Ezért a nagy vállalatok nem voltak képesek a szénkeresletet fedezni. A munkások száma az SKB Rt.-nél 4247, az ÉKI Rt.-nél 1812, a RMSV Rt.-nél 293 volt. Jelentékenyebb műszaki fejlesztések is voltak ebben az időszakban, az SKB Rt. a zagyvarónai Gusztáv-tárnájában kötélpálya szállítást, a székvölgyi Lajos táróban gőzüzemű, a pálfalvai Frigyesaknában villamos erővel, az etesi aknában pedig sűrített levegővel működő, a Károly-aknai üzemben benzinmotorral hajtott ereszke szállítást valósított meg. Mátranovákon a megindult termelés érdekében a kutatótárótól külszíni lóvasutat épített. 1907-ben az SKB Rt. és az ÉKI Rt. Etes, Pálfalva, Mátranovák határában a feltárásaikkal terjedelmes szénterületet nyertek. Az SKB Rt. Szirák község környékén is próbálkozott kutatásokkal s egy aknával gyenge minőségű, de fejtésre érdemes széntelepet ütött meg. Területileg az SKB Rt. 54,1 ha. (Mátranovák, Kazár), az ÉKI Rt. 142,6 ha-ral növelte szénterületét Homokterenye határában. Az üzemi készülékek sorában Pálfalván villamos mozdony szállítást vezettek be az andrásfalvi vágatban, az ÉKI Rt. pedig Mátraszelén a János-aknában váltotta fel az eddigi lószállítást villamos mozdony vontatással a főkeresztvágatban. A munkások számában jelentékeny változás nem történt, s tekintettel arra, hogy a növekedés a vidékről toborzott, bányamunkában járatlan munkások felvételét jelentette, a szénkeresletnek még mindig nem tudtak eleget tenni a vállalatok az alacsony teljesítmény miatt. 1908-ban megyénkben a régebben megszerzett szénterületek átkutatása folyt Mátranovákon és Etesen. Gr. Dégenfeld Lajos Szirák határában kutatóaknát mélyített barnaszén telepben, Nagy Dezső pedig Piliny határában végzett kutatásokat és tárnával barnaszén telepet ütött meg. Pálfalvára az SKB Rt. 45,1 ha-t kapott feltárásra, Vizsláson kutatóaknát mélyített. A munkaviszonyok javultak a szénmedencében is, a munkáslétszám megfelelőnek bizonyult, munkásmozgalom sem fordult elő. Munkáslétszáma az SKB Rt.-nek ebben az évben 4627 fő, az ÉKI Rt.-nek 2222 fő, a RMSV Rt.-nek 304 fő volt. Az SKB Rt. 4627 munkásából a meggyökeresedett törzsmunkás (kolonizált munkás) 55