Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Üzemi épületek száma: 475. Raktár: 108. Tisztviselői lakás: 119. Altiszti lakás: 313 (1033 épületben). Munkáslakás: 2723. 1937. november 4-én keltezett beadványukban a salgótarjáni bányakapitányságtól helyszíni vizsgálatot kértek arról, hogy a bányaüzemek létesítményei gépi és egyéb felszerelések elhasználódási ideje a rendes amortizáció évi 7,5%-ot, azaz 13 és 1/3 évet nem ér el. Ez az akkori adótörvények értelmében gyorsabb értékcsökkenést jelentett volna. Bevezetőben rámutattak arra, hogy a salgótarjáni szénmedence bányaüzemeinél a most lefejtés alatt lévő 30-40 cm-es, de még a nagyobb 70-80 cm-es széntelep vastagság mellett is az évi 10-12 millió q széntermelés, még ha eltekintenek a gyakran előforduló elmeddüléstől is, a legracionálisabb és legintenzívebb fejtési rendszer mellett évente mintegy 2-2,5 millió m

2 terület alól kell a szenet leművelniük. Ez a terület 4-500 kat. holdnak felel meg, vagyis évente egy lényeges nagyságú birtok alól termelik ki a szenet. Ebből következik, hogy a nógrádi bányászat a legtipikusabb és az egész világon egyedülálló vándorbányászatot tükröz. Amíg más vállalatoknál évtizedekre történik a tervezés és beruházás, addig Nógrádban a vándorbányászat következtében rövid 4-6 év alatt újabb és újabb tárókat, lejtősaknákat, siklókat, ereszkéket kell nyitniuk új üzemként. Ezzel sikerül csak termelésüket több helyről összeszedni. Az üzemek létesítésekor a kutatási, fúrási és feltárási munkákat is el kell végezni. A vékony telepek a vetődések, a zavart telepítés következtében a bányák szétszórtsága jelentékeny. Nem túlzás állítani, hogy a nógrádi medencében a barnaszénbányák szélső kiterjedése É-D-i, valamint K-NY-i irányban a 30-35 km-t is meghaladja. A széntelepek minimális vastagsága, továbbá a szénmedencében meglévő nagy vetődések a termelés biztosítása céljából több támadási pontból való feltárást követelt. A téli és nyári üzemi hónapok között 100-150%-os termelési különbségek csak több pontos feltárással, a feltárt mezők leggyorsabb lefejtésével biztosíthatók. A korábban, 8-10 év előtt nagy teljesítménnyel dolgozó üzemeiknek csak a helye volt már meg, 5-6 évenként egész új lejtősaknák és feltárások kerültek üzembe. Ennek a gyors leművelésnek a következménye, hogy az üzemek befektetési költségei 4-6 év alatt leírhatók, amortizálandók, hiszen az összes befektetések a szén leművelése céljából valósultak meg. A nógrádi bányák ebben az időben a következő képet mutatták: Tárók: 1. Zagyvarónai Gusztáv-táró eladásra már nem termelt szenet, 2. Forgách-táró Kazáron teljesen kimerült, 3. Chorin-főtáró üzemét 5-6 év múlva bezárják, 4. Ilona-bánya I. telepben az utolsó védőpillért fejti, 5. Tekevölgyi-táró üzeme 1938-ban szűnik meg, pótlására egy új lejtősaknát hajtanak ki. Ezeknek a táróknak a régi berendezéseit a legrövidebb idő alatt leírták. Lejtősaknák: I. Salgótarjáni bányakerület: 1. Forgách-lejtősakna élettartama 6 év, 2. Korpás oldali-lejtősakna 1938 tavaszán szűnik meg, 3. Új-László-lejtősakna 1940-ben várhatóan kimerül. II. Pálfalvai kerület: 4. Margit-lejtősakna 1940 tavaszáig fejti le pilléreit, 5. Amália II. lejtősakna 1940-ben megszűnik, 6. Frigyes-lejtősakna élettartama 5-6 év, 7. Ságújfalui I. lejtősakna megszűnt, helyette még ez évben belép az új II. sz. lejtősakna, 8. Papp-völgyi-lejtősakna 1938 folyamán megszűnik, 9. Kormosházi-lejtősakna 1941/42-ben fejti le pilléreit, 10. Nagymezői-lejtősakna 1938-ban megszűnik. 11. Etesi-lejtősakna 5-6 évig működik. III. Mátranováki kerület: 12. Kútfői-lejtősakna 4-5 év alatt fejti le szénmezejét. « 456