Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

avnici) őrizetében lévő iratok. A Besztercebányai Bányakapitányság iratai (Bansky kapitanát v Banskej Bystrici IV. L). Az ügyviteli könyvekben bányamérték lajstromok szerepelnek értékes forrásként, az iratok a bányakutatási engedélyek tömegét tartalmazzák. Az eddig megjelent feldolgozások hézagainak egy másik oka abban is kereshető, hogy a szerzők a társadalmi, politikai igények messzemenő figyelembe vételével elsősorban a bányászat munkásmozgalmi vonatkozásait tárták fel, erre összpontosították kutatómunkájukat és egyéb kérdéseket csak anynyiban érintettek, amennyiben a gazdasági háttér a munkásmozgalom tárgyalásának alapjául szolgált. Ilyen szempontok szerint készült a Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története (1970). A szénmedence bányászatának történetében maradt fehér foltok megszüntetését az 1977-ben megindult múzeumi kutatómunka tűzte ki céljául, elsődlegesen tisztázó szándékkal. Feladatává tette a nógrádi bányászat megindításának lehető pontos időpontját megállapítani, térbeli elhelyezkedését, fejlődésének egyes részletkérdéseit tisztázni. A munka eredményeként született meg: A magyarországi szénbányászatról (Discussiones Neogradienses 2.) című kötet 1985-ben és Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi bányavidéken (Museumi Értekező III/1985.) с tanulmánykötete. A terület földtani és gyakorlati bányászati szempontjait az újabb kutatások pontosították. A feltárt történeti adatok: Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról (1985), valamint törzsgárda létrehozására irányuló kísérletek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájában (1990). Összefüggések és törvényszerűségek szintézisével készülő összefoglalás célja a megyei ipartörténet viszonyáról alkotott hiteles kép kialakítása volt. Céljaink elérése érdekében a szénmedencében földtani tájegységi szempontokat figyelembe véve több bányavidéket, azaz kistájat különböztetünk meg. Az egyes bányavidékek kialakulása a geológiai adottságokon kívül mindenekelőtt az illető terület gazdasági-társadalmi fejlődésétől és ebből következően a szén iránt mutatkozó kereslet összefüggéseitől függött. Magának a bányászatnak a fejlődését a felvevőpiac és a közlekedési adottságok mellett a rentábilisan művelhető kőszéntelepek és legfőképpen a tőkeerős vállalkozók megléte határozta meg. Az országrész növekvő jelentőségének megítélésében a barnakőszén-bányászat korabeli helyzetét a nagyobb területek vizsgálata, a már korábbi általánosításokat részben megváltoztatta. A szénmedence bányászatának geológiai adottságai, az egyes bányatelepek fejlődési, tulajdonosi azonossága kívánatossá tenné, hogy a könnyebbség okán együtt tárgyaljuk a történelmi Nógrád megyében lezajló bányászat fejlődéstörténetét. Azonban a tulajdonjogi viszonyok valamint az országhatár 1920-as megváltozása, melyek szorosan kapcsolódnak a vállalkozások és vállalkozók tevékenységéhez nem hagyható figyelmen kívül. Ez a módszer azonban szövevényessé tenné a kérdéskör tárgyalását, ezért ennek elkerülése végett a barnakőszén bányászatot, illetve a terület szénkibúvásainak feltárására irányuló vállalkozásokat községenként tájegységi-, területi csoportosításban tárgyaljuk. így az összeállítás elsősorban földrajzi-területi és csak ezen belül időrendi szempontokat figyelembe véve tükrözi vissza leghívebben a bányászat fejlődésének szakaszait. A jelentősebb, több alkalommal ismertetett bányavállalatok összefoglaló történetére sem térünk ki, de nem törekedtünk - lehetőségünk sem volt erre - teljes fejlődéstörténeti képet adni a kisebb, gyakran néhány fős magánvállalkozások irányításában, összetételében fellelhető változásokról. A kezdeti évek nehéz, küzdelemmel terhes időszaka szerény szándékunk szerint így is jól elkülöníthető a későbbi, az államosítás (1946) utáni korszak gyakran túlhajtott fejlődési időszakától, mert a történet vázának felépítéséhez már elég adat áll rendelkezésünkre. Természetes tehát, hogy munka távol áll a teljességtől, bár megkísérli azt.

4 A korai időszakról Kezdetben a szén fellelése hazánk technikai fejlődéstörténetében nem jelentett határállomást. Példák sora bizonyítja, hogy lakosságunk és főleg az iparosok nehezen barátkoztak meg a kőszénnel. Amíg az ország és így megyénk is fában bővelkedett, addig a kőszénnek, mint az ipar jövőbeli 42