Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

évvel később ismét egy zártkutatmány bejelentésére került sor, majd Gyürky bányaadományt is eszközölt Vilmos, Borbála és Félix védnév alatt.

12 Ezt követően megszerezte az úrbéresek szénjogát örökáron 1868-1869-ben, s megnyitotta az első, név szerint is ismert szénbányát, a Borbála tárót. A legkorábbi ismert bánya a rákóczitelepi völgyben (Közép erdő keleti széle, Kis-puszta szőlő, Pócsháza-verő és Szakosvölgy erdőrészek között) a Gyula-szénrakodóval szembeni részen volt. A nyugati oldalról indított táró Kisterenye irányában haladt. Helye ma már nem található meg.

13 A Gyürky család Kisterenye határában a következő dűlőkben kapott kutatási engedélyt: Galagonyás-földek, Kis-kuti pótlék földek, Nagy-Dombi földek, Diktámosi földek, Nagyréti szántók, Verebélyi és Csengerházi határhalomnál, a ravaszlyuki hegynyílás tájékán, a nagyróti erdőség területén, valamint Marokháza puszta, Kotyháza, Nyárjasvölgy, Kökényes Újlak területére valamint Csókáspusztára. Ezeken a területeken nyíltak meg a későbbiekben a különböző társulatok bányái.

14 Gyürky Ábrahám még 1868. május 23-án Flesch Alajos nagykereskedő, vállalkozóval kötött szerződést, melynek értelmében Gyürky az összes Nógrád és Heves megyei birtokán található széntelepeket terrágium fejében művelés céljából átadta. Nógrádban a szerződés a következő helyeket érintette: Kisterenye Újlak-puszta, Marokháza-puszta, Kotyháza-puszta, Mátraszele, Sóshartyán, Kökényesi-puszta és Nyárjas-puszta. Flesch kőszénbányákat nyithatott, kiaknázhatta és értékesíthette a barnaszenet. A Heves megyei területek felsorolása is szükséges, mivel ezek egy része 1950-ben Nógrád megyéhez került: Nagybátony, Hasznos, Pásztó, Dorogháza, Szuha, Nádújfalu, Maconka. Az első évben a lehetőségeknek megfelelően 200 000 mázsa (112 000 q) a másodikban legalább 350 000 mázsa (196 000 q) az ötödikben pedig már 1 millió mázsa (560 000 q) kőszenet kellett termelnie Fleschnek. A szerződés 1869. január l-jén lépett érvénybe s 25 év elteltével lehetett felmondani. Flesch részvénytársaságot is alapíthatott, a bányákat eladhatta vagy bérbe adhatta. A bányaüzlet 120 bányarészvényre (kuxen) s azon mindegyike 100 részletjegyre oszlott. Gyürky a 60 000 forint előleg mellett az összes bányajövedelem 1/6 részéig társa volt a vállalkozásnak, s így minden mázsa kitermelt szén után 2 kr jövedelmet élvezett.

15 A szerződés birtokában 1869-ben Flesch bányamestere Männer Albin a termelt szén értékesítésre kért engedélyt a bányakapitányságtól. A kérést azonban elutasították. Indokul azt hozták fel, hogy a vállalkozó nem adta meg a kitermelt szén mennyiségét. Egy másik beadványból tudjuk, hogy a kitermelt szén 80 000 mázsa (44 800 q) volt.

16 1869-ben a volt úrbéresek Keller Antalnak is eladták területük szénjogát, aki 1871-ben továbbadta Deutsch Adolfnak. Ebből az ügyből szövevényes pereskedés kezdődött. Flesch Alajos látva az eredményes kutatásokat 1869-ben Nógrád megye valamennyi községére kutatási engedélyt kért és kapott. Azonban 1871-ben ezeket az engedélyeket törölték nevéről.

17 Flesch 1870-ben különös akcióba kezdett, először jelentette a kisterenyei bányaművelés beszüntetését, majd a bányakapitányságnak bemutatta Gyürkyvel kötött szerződését, melyre a végzést is megkapta.

18 1872-1873-ban Pesten megalakult a Kisterenyei Bányatársulat, melyre Flesch átruházta a Gyürky féle szerződéseket majd 1874-ben eladta ugyancsak a társulatnak az összes bányajogosítványát. A Kisterenyei Bánya Részvénytársulat igazgatója Ritter Gyula és Salm Henrik, üzletvezetője Männer Albin lett.

19 A bányakapitánysági szemleút során 1870. szeptember 16-án a kisterenyei bányát is meglátogatta a bányakapitány. Jelentésében azonban nem tett említést a Borbála táróról, csupán a Ravaszlyuki kőszéntelepet ismertette.

20 Ezt a telepet az Alajos-táróval tárták fel, (Alajos I.-II.-III. bányatelek Gyürky területén). Három kőszéntelepet találtak, a legalsó az Alajos tárna talpa alatt volt, feltáratlanul. A középső és a felső telep a tárnában jól megfigyelhető. A táróban sínpálya épült a csilleszállításhoz. A tárna szájától 1,5 ölre (2,7 méter) 2 láb ( 1,6 méter) vastag kőszéntelep látszott. A bányaszájtól 44 ölre (83 méter) 5 láb (1,5 méter) vastag széntelep volt feltárva s ennek dőlése és iránya megegyezett a középső kőszénteleppel. A bányamunkánál 150 embert alkalmaztak, a kitermelt szenet Pestre szállították vasúton. Egy másik kisterenyei birtokos br. Luzsinszky („Luzinszky") kutatásainak nem volt mérhető eredménye, mivel a három kutatófúrás nem érte el a széntelepet.

21 Az 1870-es években született közepes nagyságú vállalkozások az általános gazdasági válság ellenére jelentősen növelték termelésüket. A Kisterenyei Kőszénbánya Társaság 1873-ban (1872) alakult, termelésnövekedését a statisztikák mutatják: 1876: 293 567 q, 1877: 420 000 q. Munkásainak száma meghaladta a 200 főt.

22 400