Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

l.-ör Nevezett eladók, Baglyasallyi határban, Tagosztály útján nekünk jutott úgynevezett kövesfóld, Hollós lápa Szántó, és Rozsfóld nevű legelő földjeink alatt a Kőszén és e terület alatt a föld gyomrába létező értzeket, anyagokat, a fent nevezett vevő Uraknak Háromezer osztrák forintokért örökösen és viszszavonhatatlanul, magunk és maradékaink nevében eladtuk következő határkijelöléssel - Agyagos gödörtül a Folyó patakig Etesfelé, - A folyótul szinte Etes felé a Hollós lápa nevű földekig, - Gróf Bertholdné földjeitől, pedig ki a hegyen a szárazmalomig, a Belső telek kivételével. 2.-or Nehogy eladók a Belsőfundusok visszatartásával az által, hogy azok alatt levő Kőszenet, s más lehető Érezek kiszedhetését maguk használnák, vagy más vevőknek eladni akarnák, mi által vevő uraknak egy szomszéd bánya nyitásával nem csak tetemes kárt okoznának, de egész bányaüzletüket megbuktatnák, eladók ezúttal kinyilatkoztatják, hogy azt semmi, sem maradékink más valakinek soha el ne adhassuk, s el adnunk szabad nem lészen. З.-ог A fent megnevezett Területen ahol szükséges lesz vevő Urak Bánya bejárásokat szabadon nyithassanak, a szokásos díj mellett Kőszén s egyebek kiszedhetési Jogát szabadon és Háborítás nélkül gyakorolhassák. 4.-or Eladók kívánságukra, hogy az eladott telepen csupán ideiglenes felügyelő ház, de állandó ne építtessen. "

n Flamm Dávid ugyancsak 1865-ben földbirtokán 2 kettős bányatelekből álló bányatelket kapott.

12 Nagy a valószínűsége annak, hogy az 1861-ben alapított Szent István Kőszénbánya Társulat is megjelent Baglyasalján. Ez a társulat kötött ugyanis szerződést 1864. szeptember 30-án Flamm Dáviddal és nejével (talán ő lehetett Nyisztor Katalin?), melynek során örökáron megvették szénjogosítványaikat. Fiam Dávid ezekben az években gr. Mikó Imre nevében Baglyasalján és gr. Berényiek nevében Karancsberényben kutatott szén után.

13 A Baglyasalján szerveződő társulatban 1866. szeptember 12-én keltezett szerződésben tűnt fel Molnár János helyett Minnich Albert neve. A község lakosai ekkor adták el az 1863-as tagosításkor kapott földjük alatti kőszénjogokat 2000 o. é. forintért Vancsó Franciskának, Minnich Albertnek és Szilvásy Istvánnak. A szerződés értelmében a vételárkor az összegnek felét, azaz egyezer forintot o. ért. Minich Albert úr a reá eső fél végleges kifizetés fejében mai alulírt napon készpénzben ki is fizetett, a másik felét pedig azaz „egyezer forintot özv. Vancsó Franciska asszony s Szilvásy István úr minden felszólítás nélkül jövő 1867-ik Augusztus 1-én kötelesek kifizetni. 2.-or Tartoznak a vevő Urak addig míg a bányában szén találtatik minden évben 150 azaz százötven kosár tökéletes és tiszta kőszenet ingyen kiadni a községnak. З.-or Az ujjonnan eladott kőszén az úgynevezett Pinczés Sós-verő oldal, Forrás, és agyagos földjeink alatt van el adva, kivéve a kátorális földet és a belsőséget, valamint a Szánasi dőllőt kel sértetlenül hagyni, de olly feltétel mellett, hogy abban kutatni senkinek szabad nem lészen. 4.-er A szánasi pataktól kezdve, a karancsallyi határig s a majorságig úgy a Salgótarjáni és a jelenlegi egy tagosok azAndó Pál József és Flamm Dávid határjokig vevő urak a bánya kinyitással szabadon rendelkeznek, a nélkül hogy mi eladók magunkat beleavatnánk. 5.-örA hol a vevő urak bányát nyitni akarnak, mindig kötelesek a külső állományú föld tulajdonost felszólítani s milyen térség szükséges rakodó helynek, s útnak előlegesen kimérni s a szokásodíjt megfizetni, de a bánya szorgalmas üzletét akadályoztatni az eladóknak szabad nem lészen, bár melly eladott földjeik alatt találtatódjon". Minnich iglói lakosként az 1860-as években Salgótarján környékén szénkutatóként tevékenykedett. (Szepesiglón született 1821-ben és ott is hunyt el 1899-ben, mint bányaigazgató. 1896-ban Jánosvölgyi előnévvel nemességet kapott a salgótarjáni széntelepek feltárásában szerzett érdemekért.)

15 A medencében több helyen bányászatot indított vállalat, a Szent István Kőszénbánya Társulat 1867-ben bányát nyitott Baglyasalja határában is. 1865-től Magyar Északi Vasúttársaság név alatt működtették a Jakab vagy Jakubi tárókat.

16 A Szilas hegy keleti oldalában kihajtott tárók közül kettő a salgótarjáni, egy pedig a baglyasaljai völgyben nyílt. Dzsida József bányamérnök-igazgató, az SKB Rt. történetének krónikása szerint a Jakab tárók „művelésüket az 1850-es években kezdték és 1870-ben már kimerülőben voltak".

17 A könyvében közöl egy térképet, pontosabban a Jakab-táró szénmezejét ábrázoló fektetési térképet 367