Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
nyaművelés 20 km-es feltárt vágattal 450 000 pengő értékben szerepelt. Az építmények 2 818 400 pengő, gépek és műszaki berendezések 1 746 800 értékűek. A bányaművelés során felszínre hozott szén ekkor már a legjobb hazai szénfajták közé tartozott 4500-4600 kalóriájával. A Nagybátonyi Szénbánya Rt. ebben az időben jelentős beruházások révén modernizálta üzemét. Felállította Magyarország egyik legnagyobb szeparációs berendezését, melynek révén a szén minősége emelkedett és a hazai szenekkel versenyképes lett. A korabeli szénárak szerint a darabos, kocka, dió I. 26 ezer korona/mázsa, dió II., dara-dió 22,5 ezer és 19 ezer korona/mázsa áron szerepelt. A nagybátonyi szenet a budapesti nagy téglagyárakon kívül a Dräsche, Újlaki és a vidéki gyárak is jó eredménnyel tudták használni. Az uradalmak közül vevőik közé tartozott az Almásy, Teleki, Odescalchi uradalom. 1926. február 12-én Péterffy Jenő ny. áll. gépgyári főmérnök kérte az SKB Rt.-től a kincstári szénjogosítványokkal szomszédos területek kiaknázási jogát. Azért utasították el, mert nógrádi bányáik az északi részen fekvő szénterületek kimerülése után dél felé húzódnak, és ma már a Nagybátonnyal szomszédos Kisterenye községben folytatnak bányászkodást. Sor kerül a dolgok természetes folyása szerint a nagybátonyi területekre is. 1926-ban az SKB Rt. ismételten áttekintette Nagybátonyi, melyet a kisterenyei „Chorin Bányakerület" részeként szeretett volna megvásárolni. Úgy látták, hogy Simi-akna is kimerülőben van, a súlypont áthelyeződik Szorospatakra, Új-táró és III. sz. lejtősakna termelésére. A vállalat 1,5 millió mázsa szén kitermelésére rendezkedett be, mely télen 80 vagon, nyáron 40 vagon termelést jelentett naponta. 65 A termelés alakulása 1920-ban 700 000, 1921-ben 1 000 000, 1922-ben 1 200 000, 1923ban 1 300 000, 1924-ben 1 100 000, 1925-ben 900 000 mázsa. A Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt. létrejötte és működése (1928-1946) A nagybátonyi szénbánya a konkurenciaharcot az Angol-Magyar Bank Rt. támogatásával tudta csak állni, és nyereségét évről-évre növelni. Termelése 1920-1929 között 11 millió mázsa, kapacitása napi 90-100 vagon volt átlagosan. Tiszta nyeresége az inflációs időszakban 1000-1100 millió korona, 1925-1929 között évi 100-190 000 pengő között mozgott. 1926-ban megszerezte az Újlaki Tégla és Mészégető Rt. részvénytöbbségét és ezzel a Nagybátonyi Rt. nagy belső tartalékokkal rendelkező vállalat birtokába jutott úgy, hogy az építőipar minden ágában domináló szerepre alkalmassá vált. A tranzakció a bányavállalat fejlesztése szempontjából kétségtelenül újabb lehetőségeket biztosított. A Nagybátonyi Szénbánya Rt. 1928. június 23-án az Angol-Magyar Bank kezdeményezésére magába olvasztotta az Újlaki Tégla és Mészégető Rt.-t, valamint annak érdekkörébe tartozó vállalatát az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt.-t, s a vállalat nevét a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt.-re változtatta. 66 Az 1928-as egyesüléskor beolvadt vállalatok: Egyesült Építőipari és Hajózási Rt. (1912) és annak érdekeltsége a bécsi Lean Svéd-Magyar Építő Rt. 1936-ban egyesült a Lloyd Kerámiaipar Rt. (1921). 1941-ben az érdekeltségi vállalatok köre Lloyd Építőipari Rt. a (Lean utóda). Szentendrei Papírgyár Rt., Tetőcserép Árusító Rt., Nagybátonyi Szénbánya Rt. volt érdekeltségei: a Portex Tüzelőanyagkereskedelmi Kft., a Focus Tüzeléstechnikai és Hőgazdasági Rt. A vállalat bányaművelési joga kiterjedt az Almásy birtok összes területére is mintegy 8000 kh nagyságban. A bányaüzem fenntartásához fokozatosan épültek ki az üzemi épületek, villamos erőközpont. A beruházások hosszú időre megvetették a tovább fejlődés alapjait. Két bányatelep alakult ki: 1.) A központi bányatelep a nagybátonyi MÁV állomás mellett jött létre, 10 tiszti, 12 altiszti és 57 munkáslakásból állt. Épült ezenkívül élelemtár, osztályozó és brikettgyár, kultúrház, nyilvános jellegű gőz- és zuhanyfürdő. Az elemi iskola társulati kezelésben, de nyilvános jelleggel működött. 2.) A Szorospataki bányatelep a MÁV állomástól 6 km-re a Mátra oldalában keletkezett, mint333