Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

1875. augusztus 31-én 409. sz. alatt 4 kettős bányamértéket adományoztak Gedeon védnév alatt Almásynak. A 100 352 bécsi négyszögből (35 232 m 2 ) területű bányatelken a kutató táró szájánál a szén 7 lábnyi (2,17 m) vastag volt. Az I. sz. kettős bányamérték hosszúsága 224 öl (423,3 m), szélessége 112 öl (201,6 m) volt. Nyu­gati hosszabb oldala a 2. sz. kettős bányamérték keleti oldalához simult. A 2., 3., és 4. sz. azonos méretű kettős mértékek mindegyike a nyugati hosszabb oldalával az előbbiek keleti oldalához csat­lakozott. A négy kettős mérték összesen 448 öl hosszú (805,4 m) és 224 öl (43,2 m) széles négy­szöget alkotott. A Gedeon védnevű bányatelekhez csatolt teleknek a Lilla védnevet adták. Almásy Ödön felesége volt Gyürky Eulália (Lilla). Az 1868. évi 659. sz., valamint az 1871 évi 665. sz. szabadkutatások alapján az úgynevezett „Ördöngös gödörben" négy kettős bányamértéket adományoztak az 1872. november 14-én keltezett 434. és az 1875. augusztus 31-én a 410. sz. adományozási határozattal. A kutató táróban 4 láb (1,24 m) volt a feltárt szén vastagsága. Az előbbi mérték déli oldalához simuló Stefan védnevű bányate­lek hossza 224 öl (403,2 m), szélessége 112 öl (201,6 m) volt. Az Almásyak birtokára kért 1868. évi 655. és 656. sz. szabadkutatási adomány alapján az 1872. március 15-i adományozási kérelem nyomán 1872. november 14-én 433. és 1875. augusztus 31-én keletkezett 411. sz. adományozási határozat alapján 4 kettős bányamértéket adományoztak Edmund védnéven. Az erdőbirtokon található kutatótáró szene 5 láb (1,55 m) vastag volt. A bányatelek mé­retei megegyeztek az előbbiekkel, a nyugati oldala a Lilla bányatelek keleti hosszabbik oldalával esett egybe, míg a keleti szélességhez a Gedeon bányatelek simult. A Lilla-Gedeon-Edmund bánya­telkek 1700x636 méter nagyságú téglalapot alkottak. Az 1868. évi 657-658. sz. szabadkutatási határozat alapján 1872. március 15-én a 194. sz. és 1875. augusztus 31-én a 408. sz. adományozási határozattal az erdőbirtokon és részben el nem kerített lege­lőn 4 kettős bányamértéket adományoztak. A kutatótáróban a szén 4,5 láb (1,39 m) vastagságú volt. Az Almásyak 1875. évi 964. sz. szabadkutatási jogosultsága alapján 1876. június 14-én 1288. sz. adományozási kérelemre 1877. március 26-án 734. sz. adományozási határozattal a község földterü­letén barnaszén feltárásra 3 kettős és 2 egyszerű bányamértéket adományoztak 1877. július 24-én az adományozási és engedélyezési könyv II. kötet 447. sz. lapja adatai szerint. Az „Ördöngös árok" te­rületén mérték ki a Stefan és Mária bányatelkeket. 23 Almásy Ödön bányászata az 1875. évi 904., 905., 906., 907. és az 1877. évi 535. sz. adományo­zási okmányok szerint Nagybátony községben, illetve határában a Lilla, Stefan, Edmund, Gedeon és Mária védnevű kőszénre adományozott és a budai bányakönyv IV. kötete 169. lapján beiktatott területeken indult meg. 24 Egy 1887-es térkép Almásy erdőbirtokán, a Szoros-patak völgyét övező magaslat keleti oldalán jelöli meg az Edmund-tárót, nyugati oldalán a Szoros-patak mellett Szent Jó­zsef-tárót és Gedeon-tárót. Ezt a két bányát a későbbiek során összelyukasztották. Hantken 1878­ban ezeket a bányákat említette munkájában. 25 1879-ben a bátonyi szénjog és a bányatelek Almásy Ödön örököse, felesége Gyürky Eulália, va­lamint kiskorú leánya, Almásy Mária tiribesi lakosra lett átírva. A bányatelek bérlője 1880-ban Dafertl Ferenc bécsi kereskedő, 1881-ben az Általános Ipar Rt. Budapestről, de ők 1882-ben csőd­be mentek. A kiskorú Almásy Máriának 1888-ban 20 kettős bányamértékkel lefedett területe ( 1 804 656 m 2 ) volt. (Gyámja még mindig Almásy Ödönné.) A bányatelek és egyben a bánya haszonbér­lője Braun M. Lipót és Fried Vilmos bécsi, illetve budapesti lakosok voltak 1906-ig. 1906-1909 kö­zött a miskolci Bernát Miksa a bérlő. A nagybátonyi közbirtokosok, Sulyok Mihály bíró meghatalmazottjuk révén 1890-ben a tulajdo­nukat képező földbirtok területére érvényes kutatási engedélyért folyamodtak. 26 Eredménye azon­ban nem ismert. Az Almásy birtok 1892-ben még mindig 20 kettős bányamértékkel szerepelt, ami 1896-ra felha­gyás következtében lecsökkent 12 bányamértékre és 2 határközre.27 Az adományozott terület nagy­sága 1900-1905 között ismét 18 kettős és 2 egyszerű bányamértékre, valamint 2 határközre bővült. 28 Feltűnő viszont az, hogy 1892-ben a saját kezelésben lévő bányabirtok meghatalmazottja már új ember, Kelemen Gábor. A korábbi bérlők nevei nem szerepeltek. 29 318

Next

/
Thumbnails
Contents