Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

10. MÁFI. Adattár. С. III. 35. Gerő János jelentése a kisfaludi kutatásokról. 1932. május 30. MÁFI. Adattár. С III. 36. Kisfalud. Gerő János jelentése. 1932. június 4. MÁFI. Adattár. С III. 37. Kisfalud. Gerő János jelentése. 1932. június 7. MÁFI. Adattár. С III. 39. Kutatásokról jelentés. 1932. július 5. MÁFI. Adattár. С III. 41. Kisfalud. 1932. július 12. MÁFI. Adattár. С III. 44.1932. augusztus 2. MÁFI. Adattár. С III. 46.1932. augusztus 16. MÁFI. Adattár. С III. 43. Gerő János jelentése. 1932. július 26. Shvoy Miklós, én. im: 451. о. NML. XXIX. 105. a. 1. d. 1933. március 6. NTM. Dokumentumtár. 85.4.42. 11. NML XI. 5.15. d. 64. sz. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története. 1868-1943. Salgótarján. 1944.71-72.0. NML. XI. 5.7. d. 250. sz. Salgótarján előirányzata. 1942.11-12. o. Théta-JK Kft.: A nógrádi szénmedence bezárt bányáinak összefoglaló katasztere. Salgótarján. 1995.

1. Nyugat Nógrád. 51.0. 12. NML. XI. 5.28. d. Kisfalud. NML. XI. 5.7. d. 243. sz. 13. Salgótarján előirányzata. 1944.11. o. NTM. BK. Gysz. 2271. Széntermelés adatsora. Nyárjasvölgy Sóshartyán határában, a Kerecsényi-völgy dűlőben mélyült 1938-ban a lejtősakna. A terület br. Solymossy Tibor birtoka volt. Kotyháza felé futó völgyben fekvő bánya rövid élettartamú volt, mivel vízdús környezetben tektonikai zavarokkal küszködött. A fővágat egy szakaszát használták fel alagútként a Kisfaludi- és Kőkúti-aknák szenének szállítására. Meddőhányója a közúttól jobbra még megtalálható. A lejtősakna bányaművelésének további fejlesztését 1940 augusztusában beszüntették és a már előkészített részek és védőpillérek lefejtése után az üzemét bezárták. Ezt a döntést kellett meghozni, mert a lejtősakna felső szintjének jobb szárnyán a telep egészen 10 cm-es vastagságig elvékonyodott. Ezt több mint 50 méteres sávban megvizsgálták. A bal oldalon, valamint a lejtősakna mélyebb szintjén a +120 méteres szintig erős futóhomok betörést kaptak a főiéből, melyek ellen gátakkal kellett védekezni. A sok vető, a nagy nyomás és a nagy mennyiségű bányavíz és futóhomok okozta fenntartási költségek miatt oly nagy termelési költségek álltak elő, melyek mellett az üzem csak ráfizetéssel volt fenntartható. Visszafejlesztés után beszüntették. A bennhagyott szénpilléreket a nyárjasi völgyben és a Kőkúton létrehozott új bányákkal fejtették le. A termelés 1941-ben fejeződött be. Egy lejtősakna és az alagúti táró működött a területen.

1 Jegyzet 1. Théta-JK. Kft. A nógrádi szénmedence bezárt bányáinak összefoglaló katasztere. Salfótarján, 1995. im: 54-63.0. NML. XI. 5.15. d. 1938. 67. sz. NML XXIX. 105. a. 1. d. 1940. augusztus 24. 308