Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

7. Salgótarján előirányzata. 1944.10-11. о. 8. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943. Salgótarján. 1944.72. o. Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni műszaki története. 1945-1980. Salgótarján. 1984. 32. o. OL Z. 221.3. cs. 61. sz. Liptagerge (Egyházasgerge) Kisgergéből és Liptagergéből összeépült település Egyházasgerge név alatt 1932-től szerepel. A Karancs hegység közelében, Mihálygerge és Karancskeszi között, erdős domboktól övezett Dobroda-patak völgyében fekszik. Már 1847-ben tudtak arról, hogy az árkokban kőszén kerül a felszínre. A Mocsáry család birtokán 1911-ben lefoglalt szénterület nagysága 2000 kh volt. Mocsáry István még 1910-ben, miután többször felajánlotta a birtok alatti szén kitermelési jogát az SKB Rt.nek, kutatásokat kezdeményezett. Kovács István bányamérnök az SKB Rt. megbízásából vizsgálta át a területet s javasolta az igazgatóságnak, hogy szerezzenek opciót a birtokra, mielőtt alapos kutatásokba kezdenek. Mocsáry megunva a várakozást, maga kezdett kutatni, amit az SKB Rt. érdeklődéssel figyelt. Mocsáry kezdetleges eszközeivel nem tudott kellő mélységbe lehatolni, így eredményei sem voltak kielégítőek. Végül Kovács István a terület nagy részét produktívnak ítélte meg s ezért mázsánként 4 fillér terrágiumban egyeztek meg Mocsáryval.

1 A Mocsáry család 1926-ban eladta területét a községi lakosoknak. Az SKB Rt. csak 1935. március 1-én kezdte meg tárgyalásait a falu képviselőivel szénjogi szerződéskötés ügyében. 1937. november 30-án 70 éves időtartammal kötötték meg a szerződéseket. Az így lefoglalt területet ( 1508 kh) fúrásokkal kutatták meg, melynek során 10 lyukat mélyítettek le. Az eredmény azonban nem igazolta várakozásukat, mivel vékony, fejtésre nem érdemes 3000-3768 kalóriás barnaszenet találtak. A szomszédos faluban, Mihálygergén 7 fúrást készítettek, Egyházasgergénél pedig ugyancsak 10 fúrást mélyítettek. Ezeken a helyeken 6-116 méter mélységben 0,02-0,29 méter vastag palás, lignitszerű széntelepet harántoltak. A vállalat 1938-ban feladta Mihálygergét, ezért Liptagergén sem próbálkozott bányanyitással. A szénjogokat 1940-ben felmondták.

2 Jegyzet 1. NML IV. 2. Vegyes iratok 1847. MÁFl. Adattár. С III. 10. Kovács István jelentése. 1911. július 3. Nógrád és Hont vármegye. Szerk.: Ladányi Miksa. Bp. 1934.219,225-226. o. 2. MÁFl. Adattár. С III. 84. Vitális Sándor. 1939. decembere 21. OL Z. 222. 7. cs. 74. OL Z. 227.28. cs. 295. NTM. Dokumentumtár. 89.7.45. Mihálygerge A Dobroda-patak széles völgyében fekvő településen már szerzett szénjogokat az SKB Rt. (L. Liptagerge). A kutatások eredménytelensége miatt a szénjogokat felmondta 1938-ban. A területen 37,17 méter mélységben 0,05 méteres palásszenet fúrtak meg.

1 Jegyzet 1. NML XI. 5.27. d. 1938. szeptember 27. 295