Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kon szállították a zagyvapálfalvai rakodóra. A nyugati rész 4 bányájának 3 szállítógépe egy közös gépházban volt elhelyezve, amire egy gépész felügyelt. Közös palahányója, fater, műhely és admi­nisztráció volt még a telepen. Összesen 18 vitla, 14 szivattyú, 4 szellőző és 15 csúzdagép üzemelt az utolsó évben. Karancskesziből a szénszállítás eleinte tömörgumiabroncsos teherautók igénybevételével törtönt. Rau-aknán rakták át vagonokba, s gőzmozdonnyal vontatták az Albert-aknai alagút rendezőjéig. In­nét villamos mozdonyok továbbították a szénvonatot a baglyasaljai rakodóra. A keskeny nyomtávú vasút Lapujtő és Karancsalja községen keresztül Rau-telepen át Albert-telepre vezetett. Az alagút szá­jánál többvágányú rendező volt, mivel az Albert-aknai és a Rau-aknai szenet is ezen az alagúton szál­lították villamos mozdonnyal a baglyasi rakodóra és a szénosztályozóra. Jenő-akna fejlesztésével 1934-ben a gőzmozdonyos szállítást átalakították villamos vontatásúra. Egy 7-es és egy 8-as számú ikermozdony vontatta a szénszállítmányt. A keskeny nyomtávú vasútvonalhoz Lapujtőn csatlakoztat­ták a karancsberényi 5 km-es bányai szárnyvonalat. Az Albert-aknai alagút megszüntetése után Rau­telep és Amália-telep közötti hegyet fúrták át alagúttal. Két alagúton, Amália-telepen és Amália-aknai alagúton folyt a szállítás Zagyvapálfalván keresztül Baglyasaljára. 41 Már többször szóba került a Palicza-féle bánya Karancskeszivel kapcsolatban, ezért pár szóban ismertetni kell tevékenységét. A bánya a Jenő-lejtősakna szomszédságában, azzal szoros összefüggés­ben működő magánbánya volt. Az 1935-ben adományozott István-bányatelken 1936-ban nyitotta fel a bányát Palicza János és Haan József. A bánya János-lejtősakna néven üzemelt. A terület haszon­bérlője az SKB Rt. volt, Palicza tőlük vette bérletbe 1935. október 4-én. Az 51 kh 1419 n.öl területet az SKB Rt. is 1935. április 20-án vette bérbe 15 évre a Haan családtól. Palicza az SKB Rt.-nek ne­gyedévenként az eladási ár 3,5 %-át fizette bányabér fejében. A későbbiekben a Salgótarjáni Üveggyár Rt., mint az SKB Rt. leányvállalata kezelte külön számlán. A lejtősakna évi termelése 25 000 q volt. Palicza állandó munkakapcsolatot tartott fenn az SKB Rt.-vel, bár nem tartották megbízható part­nernek. Amikor 1939-ben az István-bánya átvételét ajánlotta fel, a vállalat nem teljesítette kérését. (A Haan területen lévő István-bányát súlyos feltételekkel szerette volna eladni, melynek során 12 ezer pengőt, főaknászi kinevezést és juttatásokat igényelt.) 1940-ben az SKB Rt. felé már 2100 pen­gővel tartozott, ezért a vállalat vezetése úgy döntött, hogy Palicza tartozását szénnel egyenlítse ki. Az alvállalkozó azonban úgy gondolta, hogy számára kedvezőbb, ha az SKB Rt. megváltja a szerző­dést és őt alkalmazásba veszi. Bányájának 1200 vagon feltárt szene volt és mérései szerint a szénte­lep alatt egy másik telep található. A szén érdekes módon jobb minőségű volt, mint a Jenő-lejtősak­nai. Az SKB Rt. újabb telepítéseivel Palicza bányájának területéhez közel jutott, s úgy vélte, hogy a munkahelynek „nagyobb erővel való megtámadása"nagyobb létszám bevezetése a napi 8-10 vagon­ra emelheti fel a termelést. A Salgótarjáni Üveggyár szénigénye szükségessé tett egy olyan megoldást, amellyel elkerülhették a gyár üzemcsökkenését, megállapodtak Palicza Jánossal. Az igazsághoz hoz­zátartozott, hogy Paliczának nem volt sem embere, sem felszerelése, így az SKB Rt. saját munkásait helyezte át a bányájához. Feltárása nem volt, a kapott 53 munkás napi 5-6 vagon szenet termelt. A szénvagyon csak 160 000 q volt, így alig fogtak a kitermeléséhez, máris átjutottak ismét a saját terü­letre. A Platthy-féle birtok alatt 14 400 q, a Petróczy-birtok alatt 97 200 q, összesen 217 600 q szén­vagyon állt rendelkezésre. A Paliczával kötött szerződés szerint a szén után, amelyet már nem a sa­ját területről termeltek, nem fizették az elért haszon 55 százalékát. A vállalatnak meg kellett válta­nia egy összegben a haszonkulcsot, így Paliczának többé nem lehetett semmi köze a bányához. A bányaművelés továbbvitelével a Henrich, Fröhlich és Klüpfel céget bízták meg. 1947. április 15-én a Palicza bánya megszűnt, miután az ún. üveggyári bánya szénfejtését befejezték. 42 Palicza János termelési adatai: 1938-ban 25 777, 1939-ben 16 730, 1940-ben 10 535, 1941-ben 8120, 1942-ben 2970, 1943-ban 445, 1944-ben 0 mázsa. 289

Next

/
Thumbnails
Contents