Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kadékban találta meg. A kibúvás tulajdonképpen csak „gyenge kis zavarodott szénnyom" volt, mely­nek fedőjében sárgás, finomszemű, könnyen szétmorzsolható homokkövet tárt fel. Ez a kibúvás Petróczi András gazdálkodó birtokának volt a része. A másik kibúvás Földi János Völgyfő-pusztán lévő majorjától 50-60 méterre volt egy meredek oldalú völgy keleti felén, kb. 6 méteres magasság­ban. Itt nyugodtabb településű szénnyomot figyelt meg, melynek csapása ÉK-i, dőlése DK-i volt. A szénnyom 1,2 méteres vastagságú rétegsorban a salgótarjáni „bagó" elnevezés alatt volt ismert, el­változott szénből állt. A fedükőzet itt is sárga, könnyen morzsolható homokkő volt. Ugyanebben a völgyben délebbre felhagyott kőbányából (Büdöskút-puszta) délnyugatra 60 méter távolságban a domboldalban a humusz alatt 0,2-0,25 méterre 0,8 méteres szénnyomot talált. Innen tovább 60-70 méterre, ÉNY-ra egy fúrólyukban 8 méteres mélységben 1,2 méter vastag széntelepet ütöttek meg, de ezt Zsigmondy kétkedéssel fogadta. A Krúdy-féle bányától délkeletre fekvő fúrólyukban már 61 méter mélységben jött elő a két széntelep, ami a Krúdy-bányában észlelt meredek dőlésnek felelt meg. Itt két telepet fúrtak át, a széntelep vastagsága 2,3 méter volt. A Krúdy-bányában feltárt szén Zsigmondy szerint is a jobb minőségűek közé sorolható. A Bertalan I. védnevű bányatelket 1922. május 3-án az ÉKI Rt. megvásárolta a Krúdyaktól. 17 Újabb vállalkozóval is találkozunk a területen, miután Winter Hermann „kőszén, koksz, kovács­szén és tűzifa" nagykereskedő budapesti cég is érdeklődést mutatott Karancskeszi iránt. 1918. októ­ber 8-án megkeresték az ekkor Nagybányán dolgozó Zsigmondyt és véleményét kérték a szénterü­letről. Winterék a Krúdy bánya szenét 4605 kalóriásnak tudták. Miután a jegyző holdanként 300 ko­rona opcióval rendelkezett, ezzel megakadályozta Winterék vásárlási szándékát. Zsigmondy az op­timális bányateleknek Karancskesziben a 4-5000 kh-t tartotta (23-28 km 2 ), mely elméletileg 150 millió q barnaszenet is adhat, 1 méteres vastagságot tételezve fel. Karancskesziben a telep fekvésé­ből adódóan a szén mennyisége jóval kevesebb lehet a normális fekvésű széntelepnél. 18 Seider Mór örököseinek megbízásából, akik Karancskeszi határában lévő Mocsáry Ödön örö­köseinek birtokán az ásványszén kitermelési jogával rendelkeztek, Gaál István geológus 1921-ben megvizsgálta a területet. Az általa vázolt kép már pontosabban mutatta a lehetséges bányászati vi­szonyokat. Az „Egres" birtokrészen, a község északi szélén a községháza közelében néhány év óta a Krúdy család bányája működött. A vállalkozás 12 munkással kezdetleges táróművelést folytatott és 50-60 vagon szenet termelt havonta. A széntelep vastagsága változó, kiékülésre hajlamos, ezért csak a fekvésénél fogva érdemes vele foglalkozni, azaz kitermelni. A Hársas pusztától 500 méterre északi irányban 0,6-0,8 méteres szénpad fordult elő egy kibúvásban s tett lehetővé bányanyitást. 19 A Szénégető pusztától keletre 300 méter távolságra volt egy mély árokban a salgótarjáni főteleppel azonos barnaszén. Valószínűleg erre telepítették mintegy 35 évvel ezelőtt azt a kis kutatótárót, mely­nek helyét csak az ott lakók ismerték már. Magilya Mihály karancskeszi kovács állítólag használta is ezt a szenet. 20 A Vizes-pataktól nyugatra a Prónay család, Mocsáry család, valamint Földi János és Mezey Lászlóné területei széntartalmú üledékekkel volt fedve. A szénkibúvások több területen is előfordul­tak. A legjobban feltárt széntelep a Krúdy-bányában volt látható, de felhagytak vele, s a szénégető pusztán újabb tárót nyitottak. Karancskeszitől északra, a Völgy-alsó és Völgy-felső pusztákon a terü­let produktívnak tűnt. A Marakodi-puszta 600 holdja alatt az SKB Rt. folytatta kutatásait, de még 1930-ban sem talált művelésre alkalmas széntelepet. A szénjogokat a Somoskőújfalunál ismert Ke­nyeres Miklós pesti lakos vette meg. 21 Közben a Krúdy család már két alkalommal is felajánlotta a bányászati jogot és bányáját az SKB Rt.-nek, de a terület megtekintése után a vállalat a 0,42 méter vastag széntelepet nem tekintette tárgyalási alapnak, mivel ugyan kivastagodik 0,6 méterre, mert a bá­nyában a széntelep szerkezeti elmozdulások következtében a környező széntelepek rovására felpúpo­sodott, duplájára vastagodott. A „szénpúp" közelében pedig 0,28-0,30 méter vastag a széntelep. A Tutucska-pusztán lévő Berczeller Miksa féle 52 kh szénterületet az SO Rt. produktívnak ítél­te, ennek ellenére a kiaknázási jogot nem szerezte meg. Az ok egyszerű volt, a szén nem volt különb a Jenő-aknainál, 50-80 méter mélyen húzódott és csak aknával lehetett feltárni, s ez megemelte vol­na a költségeket. Konkurens vállalattól sem kellett tartani, ezért ha a konjunktúra megengedi, csak akkor fognak terjeszkedni a bányászattal. 22 284

Next

/
Thumbnails
Contents