Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A karancsberényi széntermelés - töredékes adatok szerint (q) Megnevezés 1919 1920 1921 1922 1923 1924 Karancsberényi Kőszénbánya Rt 107762 - - 41890 Csaszlava Gusztáv 800 6700 Ébner István 27200 Ismert bányatelkek Karancsberényben Béla I. 1923 Dobogó-táró Béla II. 1923 Ibolyás-táró Gusztáv=Ilona 1930 Szt. Imre 1933 Kutatótáró Szt. Margit 1933 Kutatótáró A Karancsberényben lakó Krúdy Pált 1951-ben a Salgótarjáni Szénbányák Nemzeti Vállalat megbízottja kereste fel s érdeklődött a terület bányászata újraindításának lehetőségéről. Előzőleg a falusiakkal beszéltek, s az elmondottakat csak megerősíteni tudta Krúdy, azonban térképet nem mutatott. Szerinte kézi erővel amit csak lehetett azt hajdan kiszedték a bányából. A tárótól balra kezdtek egy lejtősaknát, 25 méter után, mivel nem volt elegendő fája Krúdynak és sok volt a víz, a bányát kirabolva elhagyták. A régi tárótól ÉNy-ra mintegy 100 méterre, lefúrva 52 méter mélyen 0,7 méter vastag szenet harántoltak. Krúdy Pál felajánlotta, hogy segít meghatározni a bánya helyét, az ügy azonban lezárult, a bányát nem nyitották meg.

36 Jegyzet Shvoy Miklós: Nógrád megye, kézirat, én. 541-543.0. Szvircsek Ferenc: A losonci nikkelkohó. In: Tanulmányok és közlemények. Szolnok-Debrecen. 1995.207-219. o. Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi bányavidéken. In: Museumi Értekező. 1985.24. o. A Magyar Földtani társulat munkálatai. Pets. 1863. II. k. 15. o. Nógrád vármegye. Szerk: Borovszky Samu. Bp. 1911.600. o. Bona Gábor: Nógrád megyei 1848-as honvédek nyomában. In: NMMÉ. 1985.40., 48. o. NML. Filmtár. 238. d. Révai Nagy Lexikon. XII. k. Bp. 1915.322. o. Új Idők Lexikon. XV. k.Bp. 1939.4048. o. OL Z. 928.4. cs. 14. d. Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon. Bp. 1976. 95-96.0. Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés. Bp. 1951.118. o. Királyi könyvek. Szerk: Gerő József. Bp. 1940.162. o. Nógrád vármegye. 1911. im: 59., 69., 127., 213., 600. о. 261