Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

tak, a termelési költség is kielégítő volt. 1944 novemberéből származik az utolsó termelési adatunk: 19 309 q-val. A mennyiségből 8708 q elővájásból, 10 601 q fejtésből került ki. Összesen 10,5 munkanapot regisztráltak. 1944. november 23-27 között zajlott le a lejtősakna munkásainak ellenállási mozgalma. Emlékét a lejtősakna bejáratának emlékhellyé alakítása őrzi napjainkban. 1944-ben 273 munkanapot számolva 584 207 q termelést regisztrálhatunk. Az államosításkor a zagyvái kerülethez csatolták a lejtősaknát. A szén termelése 1945 februárjában 18 munkanappal indult meg, a termelése 16 009 q volt. A bánya bezárásának gondolata 1948-ban vetődött fel veszteséges üzemelés miatt, bezárására azonban csak 1953-ban került sor. A lejtősakna meddőhányója közös volt a Gusztáv-aknáéval. Az egykori léggurító környezetében a külszínhez közeli kamra-pillérfejtések sakktáblaszerűen elhelyezkedő beszakadásainak nyomai ma is fellelhetők.

17 Jegyzet 1. Statny vstredny Bansky Archiv, Banska Stiavnica (Banski Kapitanát Banská Bystrica) 31. kr. 3859/733., 757., 1058.33. kr. 1860/5., 124. (SUBA) Théta-JK Kft. A nógrádi szénmedence bezárt bányáinak összefoglaló katasztere. Salgótarján. 1995. kézirat. I. Nyugat Nógrád. 11. o. 2. NML Filmtár.247. d. 3. 0L. Z. 222.1. cs. 1. sz. 1859/523., 575-579., 537., 602-603. 4. Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1985.69. o. 5. OL Z. 222.1. cs. 1. sz. 1861/102., 198., 457. Hantken Miksa: Magyarország széntelepei és szénbányászata. Bp. 1878.286. o. 6. Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi bányavidéken. In: Museumi Értekező. 1985.55-57. o. 7. OL Z223.195.es

. 80/1. sz. 0L.Z. 928.4. cs. 14. d. Karancsalja 8. Szvircsek Ferenc. 1985. MÉ. im: 53-57. о. NML. XI. 5.9. d. 2. sz. Karancsalja 9. NML Filmtár. 238. d. Az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás részletes kalauza Bp. 1885.47. o. 10. SUBA. III. Spisy. Vseobecne agenda. 77. kr. 396., 83. kr. 686. Szvircsek Ferenc: A losonci nikkelkohó. In: Tanulmányok és közlemények DebrecenSzolnok. 1995.207-219.0. 11. OLZ. 928.4. cs. 14. d. Karancsalja OL Z. 223. 195.es

. 80/1. d. 12. OL Z. 928.4. cs. 14. d. NML. XI. 5.26. d. 33/6. sz Központi Bányászati Múzeum. Sopron. D. 1676. 13. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.779. o. 14. Shvoy Miklós: Nógrád megye, kézirat, én. 355. o. 15. Szvircsek Ferenc: 1985. MÉ. im: 58. о. Wahlner Aladár: Magyarország bánya- és kohóipara. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1905.

1. 489-490., 1915.

1. 386., 1916.

1.423. 0. Théta-JK Kft. 1995. im: 12.0. OLZ.222.28.

es.290., 291., OL. Z. 222.35. es. 380. 16. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943. Salgótarján. 1944.79.0. NML. XI. 5.9. d. 1923. február 7. Karancsalja 254