Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

szenes üledékkel van dolgunk.

5 Ma már csak a „Kőszén-lyuk" név őrzi a hajdani kisméretű bányászkodás emlékét. Jegyzet 1. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.790-792. o. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.170. o. 2. MÁFI. Adattár. С 1.5.1905. augusztus 2. 3. Bányászati és Kohászati Lapok. 1923.380. o. 4. MÁFI. Adattár. С 1.11.1920. október 16. Vitális István jelentése MÁFI. Adattár. С 1.31.1935. Vitális Sándor jelentése Ferenczi István: Adatok az Ipoly-medence Sóshartyán, Karancsság ill. Balassagyarmat körüli részek földtani ismeretéhez. MÁFI. 1933-35 évi jelentése 750. o. 5. Ferenci István: Bányageológiai felvételek a Cserhát északi oldalán. MÁFI-1933-35. évi jelentései. II. k. Bp. 1939.751. o. Dr. Lipovszky György: lliny. Egy Nógrád megyei kisközség. Iliny. 1991.172. o. Nagylóc A Cserhát északi szegélyén, a 453 méter magas Őr hegy aljában, a Lóci patak partján fekvő település. A 6825 kh kiterjedésű határának 1/3 részére terjedt ki az a szénkutatási jog, melyet az SKB Rt.-nek ajánlottak fel 1924-ben. Nagylóc északkeleti szélén, (Kislóc, Kutya-hegy), közvetlenül a házak mellett, a völgy talpa felett 28 méterre volt egy-egy táró szájnyílása. A felvezető domboldalban felsőoligocén, alsómiocén homokos-agyagos üledék volt. Maga a táró szénkibúváson indult, a telep dőlése mentén 50 méter hosszan hajtották ki. A helyenként lencseszerűen megvastagodott telepben 0,3 méteres szenes rész s ebből 0,2 méter vastag tiszta szén volt. Csekély mennyisége következtében a táróval feltárt szenes telep értéktelen volt, bár minőségileg felvehette a versenyt a salgótarjáni szénnel. Nagylóc határának Szécsény felőli (ÉNy) része érdektelen volt a szénelőfordulás szempontjából. Délkeleti része a három Zsuny (Új-, Alsó-, Felső-Zsuny) továbbá Mocsolya völgy, Hársvölgy, Cserhát puszták körül a salgótarjáni széntelepek magasabb fedőrétegei találhatók, s ezek alatt vájást érdemlő barnaszéntelepek rejtőzhetnek.

1 Nagy Lajos megbízásából Noszky Jenő járta be a területet s ennek során a széntelep közvetlen feküjét észlelte. Nagy Lajos kutatásai során az 1. sz. fúrással feküt harántolt, a 2. sz. fúrás 26 méterben törés miatt megállt. Mivel a falu Szécsénytől 9 km-re fekszik, egy konkurens bánya keletkezésének a lehetősége állt fenn az SKB Rt. szerint. (Szécsénynek vasúti összeköttetése volt Aszód felé). Ezért a községet illetve határát a vállalat célszerűnek látta átvizsgáltatni, s az eredmények láttán határozni a további teendőkről. A lóci szerződés 70 évre szólt, a kutatási idő azonban csak 1 éves munkát tett lehetővé. 1933-ban meg kellett volna újítani.

2 1932-1939 között az SKB Rt. szénjogi szerződéseket kötött az úrbéres erdőbirtokossággal és a lakosokkal.

3 Nagy Lajos 1938. április 19-én felhívta az SKB Rt. figyelmét arra, hogy a Melik-féle birtokot áruba bocsátották és egy konkurens cég, a Sugár féle homokterenyei vállalkozás érdeklődött iránta.

4 Melik András (1879-1934) 4000 kh birtokáról volt szó, melyet özvegye kezelt. Hamarosan nyilatkozott is az igazgatóság, hogy a Melik-birtok szénjogát nem kívánják megvásárolni, mert vékony széntelepe nem teszi lehetővé a szakszerű bányászkodást. Ha esetleg meg is veszik csak azért tennék, nehogy a Sugár-cég kezébe jusson a terület illetve a szénjog.

5 Vitális Sándor 1939-ben hivatalos kutatásokat is végzett a községtől északi és nyugati irányban található területeken, ahol felsőoligocén korú mélyebb szénfekvő képződményeket talált. A szénnek csak a nyomai voltak meg, holott rendes széntelep kibúvásainak is meg kellett volna jelenniük. A falutól nyugatra Rimócnál 0,1-0,15 méter vastag kibúvás volt, ezért javasolta a lefoglalt terület jogának visszaadását. A Nagy Lajostól 1933. október 23-án átvett területről és a nagylóci úrbéri erdőbirtokosság, legeltetési társulat és a 0. F. B. legeltetési társulattól 1937. november 27-én megszerzett területekről volt szó.

6 245