Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

kásbarakkokban 28 családot tudtak elhelyezni, a kétszobás munkáslakásokat külön bejárattal legénylakásokká lehet alakítani s újabb 16 ember illetve 56 barakklakó munkás elhelyezésére lesz mód. A bánya felfejlesztéséhez, a napi 500 q termelés eléréséhez 12 q-s vájárteljesítményt elérve 41 vájárra lesz szükségük. Az induláskor terv 55 vájárral és megfelelő segédszemélyzettel számolt. A kitermelt szenet Magyarnándor állomáson rakják vagonokba. A bányától 14 km távolságra feküdt a rakodó. A szén szállítására elvetették a keskeny nyomtávú vasút kiépítésének a tervét, mert az út kijavítása után teherautóval fognak fuvarozni. A termelés megindításakor a gondot az jelentette, hogy a környező településekről nem sikerült bányamunkásokat toborozni. A bányamunkával való elkötelezettség helyett inkább mezőgazdaságban dolgoztak. Itt is a felvidéki bányászok toborzása jöhetett számításba. A bánya további sorsát vizsgálva egyfajta fejlődés érzékelhető. 1922. április 6-án Dömötör János kérésére Belházy Sándor mérnök elkészítette a korábbi tervekkel ellentétben a Mohora-Kiskér közötti 15 km távolságra a keskeny nyomtávú iparvasút költségvetését. Az építkezések megindultak, a vasút is elkészült 1923. szeptemberére.

18 A termelés hamarosan emelkedni kezdett, s a munka bővítését célzó fejlesztésekre utalt az álláshirdetés, melynek során a kiskéri kőszénbánya 1923-ban bányaiskolát végzett, fiatal aknászokat október 1-i és nagyobb számban bányamunkásokat azonnali belépéssel felvesz. A szénbánya termelése a statisztikai adatok alapján a következő képet mutatja:

19 1919 15 150 q 1920 33 023 1921 78 512 1922 37 739 1923 67 792 1924 110 488 1925 151 700 1926 142 396 Párezer Gyula 1927. május 27-én az SKB Rt-nek felajánlotta a bányabérletét, melyet eddig az uradalom kezelt.

20 Két aknája közül a Sándor akna 3719, a György akna 4003 kalóriás szenet adott. A két akna helyének megállapításához a területtel régóta kacérkodó SKB Rt. szakvéleményei alapján jutunk közelebb. Schréter Zoltán 1932-ben a terepbejárás során Bujáktól DNy-ra eredménytelen kutatásról számolt be. Bujáktól ÉNy-ra (Buják-Bokor-Terény-Szanda-Bér) található a kiskéri széntelep. Ez a telep vékony és csak egy telepe van mely kelet felé vastagodik. Parlag pusztán lévő Sybill akna 31,6 méter mélységű. Parlag puszta mellett, nyugati irányban létesült a Dorottya-lejtősakna. ÉK-felé 120 méterrel fúrásokkal megállapították, hogy a táróval is művelhető, ezért az észak felé irányuló völgyekből tárókkal tárták fel a széntelepet. Itt létesült az I. György-táró, a II. Györgytáró a keleti bányamező magasabb részén. A középső bányamező magasabb részén az I. Sándor és II. Sándor-tárók létesültek. Az I. György-táró, miután a keleti széntáblán a táró szintje feletti elérhető területet lefejtette, megszűnt. Ugyancsak megszűnt a II. Sándor-táró is, mely rövid idejű kutatótáró volt. A

II. Györgytáró a keleti szénmező alsó és északibb részét fejtette, 1932-ben termelése már a végét járta. Az I. Sándor-tárót a nyugati széntáblában hajtották ki, ÉD-i irányban a táró szintje felett dolgozott. Az I. Sándor-táróból, mint a legmélyebben fekvő bányaműveletből egy vágatot hajtottak ki a keleti széntáblában és a György-tárókkal lefejtett része alatti területeket kezdte csapásmenti vágattal, siklókkal és ereszkékkel feltárni. A kitermelt szén barnás-fekete színű, nem fénylő barnaszén volt, a Sajó-völgyi szenekre emlékeztetett. Termelése 1926-1931 között: 1926 142 396 q 1927 153 380 1928 59 835 1928 39 485 1930 75 580 1931 93 195 (november elejéig.)

21 Frank Lajos bányamérnök 1933. május 1-től a Pappenheim uradalom kiskérpusztai kis szénbá238