Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

lecsét" mutattak a kutató geológusnak, aki szerint ez egy másodlagos beékelődés lehet csak. Hoffmann jelentésében azonban nem mulasztotta el megemlíteni, hogy „valami Nagy Dezső budapesti geológus jár ezen a vidéken és állítólag Bércei községben köti le a szénterületeket". Véleménye szerint a kutatás nem lényeges, mert a szénelőjövetel korlátolt mennyiségű, s nem állapítható meg, hogy a korábbi bányászat ebből mennyit termelt ki.

22 A becskei szénterületet Blumenthal Márk bérlő 1914-ben ismét felajánlotta az SKB Rt.-nek. Természetesen most is hivatalosan bejárás indult, melynek során Kovács István, a társulat bányamérnöke járt a helyszín'en. Három kibúvást tanulmányozott s ennek nyomán megállapította, hogy a Szanda hegyet körülveszi a széntelep. Minősége és vastagsága azonos a gr. Pappenheim család birtokában lévő Kiskér-puszta széntelepével, kiterjedése azonban csekélyebb. Erre nagyobb bányászatot nem lehet telepíteni, így a területtel sem kell foglalkozni.

23 Az első világháborút követő szénkonjunktúra idején azonban élénk érdeklődés támadt Becske iránt. Nagy Lajos gépészmérnök becskei lakos és Tóth Ferenc budapesti bankhivatalnok jelentkezett az SKB Rt.-nél, s a határból származó szénmintát is küldtek. Az elemzések megállapították, hogy közepes minőségű lignitről van szó, mely állítólag nagyobb mennyiségben fordul elő. Márciusban Fűrész István becskei kisbirtokos is felkereste a budapesti központot azzal a közléssel, hogy a becskei szénjogok bérbevétele ügyében tárgyalások lesznek Becskén, s ha az SKB Rt. nem igyekszik, félő, hogy mások szerzik meg a szénterületeket. Az rt. a korábbi szakvéleményeket figyelembe véve nem mutatott érdeklődést a terület iránt. A világháborút követően a Nógrádmegyei Fűtőanyag Kitermelő Rt. újította fel a kutatásokat Becske határában. A terület bányászatának újranyitása érdekében a község öt tagú bizottságot hozott létre Harmos Pál berceli jegyző vezetésével, akik feladata volt tárgyalni a vállalkozókkal.

24 1920 májusában kezdték meg a kutatásokat a vízmosások mentén. Az egyik kutatótárót több méter hoszszan hajtották ki, majd eredménytelenség miatt abbahagyták. A főte beomlása ellenére mintegy 5 méteres szakasz bejárható volt belőle. A széntelepet 1,6 méter vastagnak találták, ebből a barnaszén négy padban 1,2 méter vastagságot ért el. Azonban hamar elmeddült és elvékonyodott a táró szene. A táró szájától 2 méterre még 1 méteres, 5 méterre már csak 0,4 méteres a szénvastagság. A meredek lejtősödése is megerősítette azt a véleményt, hogy egy lecsúszott szénfoszlánnyal állnak szemben.

25 A másik becskei bányában a széntelep fedője kavicsos homok, feküje oligocén agyag. A széntelep itt is 2,5 méter vastag, mely azután elvékonyodik. A széntelepet a meddő közbetelepülések 5-6 padra osztották, a legvastagabb szénpad a telep felső részében 0,25 méter, az alsó részén 0,4 méter volt. A tiszta szén fűtőértéke elérte a 3500 kalóriát. A fejtést nehezítette a fedő kavics homokjának vize és a sok meddő.

26 A Bástya-Szanda hegy északi oldalán, a glaukonitos fedün a szénvezető rétegcsoportnak csekély foszlányait hagyta vissza az erózió. A szénkibúvással már nem volt érdemes foglalkozni. A hegy déli oldala azonban már több figyelmet érdemelt. Itt a terület nyugati csücskén, a harmadik kibúváson 1,2 méter a szénvastagság. Kelet felé Ordas-, Nemti-puszta területén (Bércei és Bér irányába) a remények szerint bányászatra érdemes, szintesebb településű szénréteg rejtőzik. A Kisbükk hegy déli alján, Ordas-pusztától É-ÉK-re a szenet már felkutatták, vélte Vitális István 1910-ben. A slír fedőréteg alatt 70-80 millió q barnaszenet tételeztek fel, s ezt a területet a Hatvanvidéki Szénbánya Rt. szerette volna feltárni.

27 A Bástya-Szanda hegy déli oldalán található barnaszén kibúvások miatt kezdődtek tárgyalások Füzesi István és Tóth Lajos birtokosokkal. Becske község elöljáróságát Bálás József miniszteri tanácsos, helyi birtokos vezette. A felfokozott érdeklődést mutatja, hogy a becskeiek az SKB Rt.-n kívül más társaságokkal is tárgyalásokat folytattak. így Kiss József bányamérnökkel, a Nógrádmegyei Fűtőanyag Kitermelő Rt.-vel, Vermes és Társa budapesti céggel. A kutatási idő hat hónap volt számukra. A követelmények nehezek voltak, mivel a község határában a produktív terület kis kiterjedésű, ezért az SKB Rt. fontosnak tartotta inkább a terényi körjegyzőséghez tartozó Szanda (Szandaváralja) község területének szénjogát megszerezni. Itt ugyan a Nógrádmegyei Fűtőanyag Kitermelő Rt. kutatott dorogi és salgótarjáni bányamunkásokkal. Vitális István szerint a kutatásokkal Kiskér-puszta területére, valamint Bércei irányába is ki kell terjeszkedni Szanda területétől. A már említett Szanda-Kisbükk déli oldalán 5 km hosszú és 1,5 km széles területen 0,8-1,2 mé206