Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

re az SKB Rt. igazgatósága 1934. február 5-én és május 5-én két fúrást engedélyezett. Az I. sz. fúrást kézi meghajtású Craelius rendszerű fúróval végezték, a II. sz. fúrást már azonban a Lapp Henrik féle mélyfúró vállalat készítette. Az I. sz. fúrás Nézsától délre, a br. Schwaben féle birtokon - a feltételezett eocén szénmedence peremén - eredménytelen volt. A II. sz. fúrás Szállás (Szálaska) pusztától ÉNY-ra szintén eredménytelennek bizonyult. Nézsa alatt feltételeztek egy eocén szénmedencét a kosdi széntelep mintájára. A II. sz. fúrás azonban csak 650-700 méter mélységben érhette volna el a feltételezett széntelepet, 520-570 méterrel a veszélyes vízszint alatt. A további kutatások ezért abbamaradtak.

6 Jegyzet 1. Schleicher Aladár: Adatok a Börzsöny-hegység ércbányászatának történetéhez. MTA. МОК. Bp. 1953. IX. k. 1-4. sz. 427-428.0. Szvircsek Ferenc: Adatok Nógrád megye 18-19. századi ipartörténetéhez, különös tekintettel a vasgyártásra. In: NMMÉ. 1987. XIII. 67-69. o. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.252. o. 2. MÁFI. Adattár. С X. 44. Vitális István jelentése. 1933. július 10. 3. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.214. o. MÁFI. Adattár. С X. 45. Vitális István jelentése. 1933. szeptember 27. 4. MÁFI. Adattár. С X. 46. Vitális István jelentése. 1933. december 16. Nógrád és Hont vármegye. Szerk.; Ladányi Miksa. Bp. 1934.419. o. 5. MÁFI. Adattár. С X. 46. Vitális Sándor jelentése. 1934. január 5. 6. MÁFI. Adattár. С X. 60. Vitális Sándor jelentése. 1934. február 5. OL Z. 222.10. cs. 97-98. sz. 2.2. Keleti-Cserhát 2.2.1. Központi-Cserhát Alsótold A kistáj a Galga és a Zagyva völgye által határolt, völgymedencékkel tagolt, alacsony középhegység. Felépítésében ÉNY-on felsőoligocén homokos, agyagos összletek kerülnek a felszínre, ezt az alsómiocén slír és kavics rétegsorok, majd andezittakarók követik. A hasadékvulkanizmus vékony takarókat épített fel, gyakoriak a kisebb centrális erupciók, telérek, melyek a pliocén folyamán erősen lepusztultak. A későbbi kéregmozgások ezeket darabolták fel sasbércekké. A Cserhát délkeleti részén fekvő települést a Pelecke (342 m), a Kopaszhegy (448 m), a Bikk hegy (435 m) veszi körbe. A völgyben futó Zsunyi patak partján alakult ki a falu, Alsótold. A szénbányászattal kapcsolatban a település neve 1890 őszén tűnik fel, amikor ismertté vált az a közlés, hogy Alsótold, Szt. Iván és Zsuny pusztán Kun Barna, Veres József, Plachy József és Szudy Károly birtokán gazdag kőszéntelepeket találtak. A herencsényi hegyek folytatásában talált szenet a híradás olyan kitűnőnek írta le, hogy egy hamburgiakból szerveződő társaság állítólag fontolgatja a terület megvásárlását, sőt Apc felé egy helyiérdekű vasutat is építeni fognak. ' Természetesen semmi sem lett az ügyből. Jó három évtized múlva Vitális István 1923-ban bejárta a területet, ahol a felsőtoldi kovács mutatta meg a geológusnak a szénkibúvást. A hely Alsótoldtól ÉNY felé, mintegy 1,6 km-re feküdt. A helyet „Sóspuszta" néven ismerték, a Zsunyi patak nyugati mellékágában fekszik Alsótold és Felsőtold határán. A kibúvásban 0,2 méter vastag lignit, 0,2 méter vastag mocsárföld és 0,25 méter vastag lignit volt látható szürkés-homokos agyagon. Egy hasonló pontusi korú lignittelepet 1920ban Dengeleg, Szirák, Buják határában megfúrtak. Az alsótoldi egy kisebb lignitteknő északi csücs202