Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

1925 Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. Jánosakna Bánya Munkásságának Olvasóköre 1925 Kisterenye Chorin-telepi Dalárda 1925 Magyarország Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének somoskőújfalui csoportja, lapujtői csoportja 1926 Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Szakegyletének baglyasaljai helyi csoportja, lapujtői helyi csoportja, etesi helyi csoportja, jánosaknai helyi csoportja, kazárt helyi csoportja, kisterenyei helyi csoportja, szorospataki helyi csoportja 1926 Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásoknak Gazdasági Szak-egyesületének Nagybátonyi fiókja 1926 Magyar Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Nemzeti Szövetségének Dalárdája, Salgótarján 1927 Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Temetkezési Egyesülete, Salgótarján 1927 Baglyasi Iparos Olvasókör 1927 Magyar Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Nemzeti Szövetsége nemtii helyi csoportja 1928 Baglyasaljai Bányamunkások Olvasóköre 1928 Albert-Rauaknai Szent Erzsébet Nőegylet 1928 Salgóbányatelepi Olvasókör 1928 Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége nemtii helyi csoportja 1929 Keresztényszocialista Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége Nagybátonyi Helyi Csoportja 1930 Keresztényszocialista Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége salgótarjáni csoport, somlyóbányatelepi csoport 1931 Nagybátonyi Népdalárda 1931 Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. Bányamunkásai Temetkezési Segélyegylete 1932 825. számú id. Chorin Ferenc cserkészcsapat, Kisterenye 1933 Zagyvapálfavai Bányatelepi Olvasókör 1933 Kazár Bányakerületi Olvasókör 1933 Kazári Bányász Dalárda és Fúvószenekar 1934 Kazári Sport Egyesület 1935 Nagybátony-Bányatelepi Olvasó és Sportegylet 1936 Chorin-telep Fúvószenekara, Kisterenye 1937 Horthy-telepi Olvasókör, Kisterenye 1941 Somlyóbányatelepi Olvasóegylet 1943 Mátranováki Bányamunkások Egyesülete 7.2. Védőszentek kultusza a bányavidéken A karácsonyi, húsvéti ünnepeken, Szent Istvánkor, a bánya védőszentjeinek napján munkaszünet volt a bányákban, és ilyenkor díszruhában, zászlók alatt vonultak fel a bányászok ünnepelni. Ezeknek az ünnepeknek a magyarországi elterjesztésében a külföldi bányatisztek és bányamunkások játszották a főszerepet. Az ünnepek sorában is igen érdekes és izgalmas a védőszentek kultuszának a kérdése. A vallásosság a bányászok életében részben mint elődeiktől átvett, hagyományozott szokás, részben meggyőződés volt. A babonák (bergmanyik, vizesemberek, bányatörpe) megléte és a küzdelmes élettel szorosan összefüggő vallásosság általános elterjedéséhez hozzájárult a bányászok életében a foglalkozásukból eredő nagyfokú bizonytalanság, amit csak erősített az alacsony technikai színvonal, a „gründolási láz" idején a vállalkozói hanyagság, s az ennek nyomán fellépő gyakori bányaszerencsétlenség.

1 A munkán kívüli, szórakozásra szánt időt a tisztviselők általában a bányakaszinóban tölthették el, míg a bányamunkások számára az összejövetelek lehetősége a kaszinó épületének olvasóiban, il164