Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

6.13. A rakodás és az osztályozás A kezdeti időszakban a kőszénbányákból kitermelt szenet válogatás nélkül közvetlenül a bányától lovaskocsikkal fuvarozták a megrendelőhöz. Erre a zagyvái bányászatnál dokumentumok is utalnak. A vasútvonal 1867-es megnyitása után a vállalatok rakodók létesítéséről is gondoskodtak. Megépült a Jakab-tárók és a József-tárók rakodója a település déli és északi szélén, a vasútvonalhoz kapcsolódva. Az Új-akna rakodója a mai Forgách utca elején létesült. A fából épült rakodókon a teli csillékből közvetlenül a vagonokba buktatták vagy lapátolták a szenet, természetesen minden osztályozás nélkül. A József-rakodó és a Jakab-rakodó az 1860-as évek végén létesült. A József-rakodóra 1913-ban átvitték a pálfalvai rakodó darabos elvonóját, s ezzel lehetőség volt darabos és aknaszén előállítására. A csilléket mechanikus körbuktatókkal ürítették, vagonvontatót is üzemeltettek. 1925-ben szűnt meg, berendezését Ilona-bányára telepítették. A technika fejlődésével a különféle szemnagyságú szenek előállításának igénye hívta életre a rakodók helyett az osztályozókat. Az első szemnagyság szerinti szétválasztásról 1881-ből van adatunk Salgóbányáról és Neműről. Salgóbányán a Medves-tárónál „kőszénkülönítő szerkezetet" állítottak üzembe. Állórácson választották szét a barnakőszenet 0-20 mm és 20 mm feletti szemnagyságra. Fogaskerekű iparvasúton szállították a RMSV Rt. salgótarjáni gyárába. A rakodó és osztályozó a salgóbányai kis tárók szenét dolgozta csak fel. A zagyvái rakodó 1870-ben épült meg 3,6 m magas támfallal biztosított rakodóvágánnyal. Az ide szállított kőszenet kézi erővel buktatták az iparvágányon álló vagonokba. 1893-ban szénosztályozót építettek a megnövekedett termelés és fogyasztás kiszolgálására. Az első berendezés gőzerővel működött, 1911-ben villamosították. Az osztályozón darabos, kocka és apró szenet állítottak elő, ez volt az első mai értelemben vett osztályozó a barnakőszén-medencében. A három MÁV vakvágány fölé 40 vagonos tartályt építettek, amit 1928-ban bontottak le. Az osztályozó a rónai, inászói bányák a Király-táró és Forgách lejtősakna termelését fogadta. Kapacitása 6 vagon volt óránként. 1950-ben leállították, majd 1953-ban felújítás után ismét üzembe helyezték. A város belterületén lévő osztályozó 1967-ben szűnt meg. A baglyasi rakodó első berendezése 1870 körül épült meg. A szenet itt is osztályozás nélkül buktatták a vagonokba. Az osztályozó 1924-25-ben épült, kapacitása 7 vagon volt óránként. Az osztályozó a József-akna, karancskeszi aknák és a karancsaljai lejtősakna szenét fogadta. Minden bányának volt körbuktatója egy rázócsúszdára. A Seltner-rosta ötfajta szenet állított elő: darabos, kocka, dió, borsó, aprószén. A rakodóra 630 és 790 mm-es nyomtávú vasút vezetett. 1952-ben szűnt meg a működése. A pálfalvai rakodón a kezdeti időben szintén kézi rakodás volt. 1899-ig a Frigyes-aknai és etesi termelést fogadta, a farakodó helyén működött. Az alsópálfalvai tárók rakodója a pálfalvai temető mellett volt. 1905-ben épült az első osztályozó berendezés, melyen aknaszenet, darabos és aprószenet állítottak elő. Az osztályozó 1914-ben épült meg, ahol a különleges szénfajták sorát (darabos, kocka, dió I., dió П., borsó, apró, aknaszén) állítottak elő. Napi feldolgozó kapacitása 160-170 vagon volt. 1930-ban vibrátorral szerelték fel, így az aprószenet (0-20 mm) további három szemnagyságra bontotta fel. A rakodó mellett 1000 vagonos föld-alatti készletteret alakítottak ki. 1947-ben szűnt meg, berendezése Nagybátonyba került. Az osztályozóra a ságújfalui és kőkúti lejtősaknák szállították a szenet. A kisterenyei rakodón 1924-ben épült meg a szénosztályozó, melyen ötféle szenet lehetett előállítani. A darabos és kocka szén válogató szalagon a kocsikba jutott, a többi szén-féleség vasbeton tartályokba került az elszállításig. Teljesítménye óránként 8 vagon volt. A kisterenyei és mizserfai bányák villamos mozdonnyal szállították a szenet az osztályozóra, a kisteleki bányák Mizserfára függőkötélpályával voltak összekötve. 1930-ban az aprószén értékesítése céljából brikettgyárat építettek az osztályozó mellé, mely 1941-ig üzemelt. Az osztályozót 1968-ban zárták be. Mátranovákon az 1907-ben létesített rakodó helyén 1911 - 12-ben épült az osztályozó a három pár 157