Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ték. 1914-ben a salgótarjáni József-akna gépházába költözött a mentőállomás. Itt alakítottak ki először a bányamentők gyakorlásához kísérleti tárót, függőaknát, füstkamrát, gyakorló és oktató termet. 1915-től Soltész József bányafőorvos lett a mentőállomás tisztje. 1930-ban a nyugalomba vonult Soltész főorvos helyett dr. Zemplényi Imre bányaorvos vette át a mentőállomás orvosi feladatait. A parancsnoka Höss Nagy János bányafőmérnök, helyettese ifj. Schmidt Jenő bányamérnök. A bányamentők létszámát 40 főről 30 főre csökkentették s hat csapatot alakítottak ki. A csapatok 1 vezetőből és 4-4 mentőből álltak. Salgótarjánban a központi állomáson 3 törzscsapat, Baglyasalján 1 csapat, Mizserfán 2 csapat helyezkedett el. A felszereltségük: a központi állomáson 10 db 2-3 órás, 5 db 2 órás és 1 db 1 órás Draeger mentőkészülék, Mizserfán 6 db 2 órás mentőkészülék volt. A központi felszereléshez tartozott 2 db pulmotor, 1 oxigéntöltő készülék, 1 akkumulátor töltő, 20 db Wolf-féle villamos lámpa, 14 db régi típusú Wolf-féle lámpa, 1 db szénsavadagoló láda, 1 szénmonoxid vizsgáló készülék. Ugyancsak a felszerelés részét képezte a hordágy, a telefon. A mentőállomás legénységének állandó kiképzését gyakorlatok szervezésével biztosították. (Évi 4 gyakorlat volt előírva.) A bányamentőket 21-40 év közötti, önként jelentkező bányamunkásokból válogatták ki. 1938-ban a mentőállomás parancsnoki tisztét Schmidt Jenő bányafőmérnök látta el, helyettese Elischer Béla bányafőmérnök. Dr. Zemplényi Imre mellett Pilinyi István főmentő tartott állandó ügyeletet. A 30 fő mentőből 20 fő Salgótarjánban, 10 fő a mizserfai állomáson végzett szolgálatot. 1938-ban 5 esetben kellett bányabalesethez kivonulniuk, 85 8 órás műszakot teljesítve. Dzsida József 1940-ben összegezte az SKB Rt. salgótarjáni üzemeink baleseteit. Táblázata szerint 1940-ben a termelés 12%-kal a balesetek 24%-kaI emelkedtek: Év Termelés q Létszám Baleset Év Termelés q Létszám halálos kártalanított teljesen gyógyult összesen 1 főre db % db % db % db % 1935 9388530 5537 2 0,17 45 3,75 1154 96,08 1201 100 0,22 1936 10029450 5951 8 0,58 58 4,20 1316 95,22 1382 100 0,23 1937 10876330 6524 8 0,46 54 3,08 1694 96,46 1756 100 0.27 1938 10699920 6555 4 0,23 54 3,41 1637 96,36 1699 100 0,26 1939 12373000 6773 4 0,28 94 6,66 1314 93,06 1412 100 0,21 1940 13773800 7225 13 0,74 148 8,48 1584 90,78 1745 100 0,24 Az okok között a következők szerepeltek: „A forszírozott termelő munka nemcsak sok újoncnak a felvételét, hanem ezeknek egész éven át valófoglalkoztatását is szükségessé tette. Ezek túlnyomólag a környező falvakból jöttek, ahol más viszonyok között éltek és mezőgazdasági munkával foglalkoztak eddig. Új munkahelyükön új, szokatlan és veszélyes munkál kell végezniök. A felvétel az őszi hónapokban van, amikor az üzemnek máról holnapra kell áttérnie a fokozott termelésre, amikor tehát nem ér rá az újoncokat előzetesen iskolázni és oktatni, hanem rögtön kell őket munkába állítani. Ezek aztán egy vagy több gyakorlott munkás mellé lesznek beosztva, akiknek kötelességük volna őket a munkába bevezetni. Más években a tavasz beálltával a szezonmunkások eltávoztak és csupa idős, tapasztalt munkás maradt vissza. Ez idő alatt lényegesen kevesebb a baleset. Tavaly nyáron nem bocsátottunk el senkit, a kellően ki nem oktatott, balesethajlamosabb munkások egész éven át itt dolgoztak s ennek kell tulajdonítani a tárgyi üzemév kedvezőtlen baleseti statisztikáját. " A súlyos és halálos baleseteket 30%-ban az 1-2 évi szolgálattal rendelkezők szenvedték el. A balesetek megelőzése céljából Dzsida összeállított egy ismertetőt, amit minden újonnan belépő munkás megkapott. Régi tapasztalatokkal összevetve is helyes az a megállapítás, hogy a balesetek döntő többsége hétfőn következik be, mivel fáradtan, álmosan mennek dolgozni. Régebben a hétfői munkakihagyást mint „Blaumontagot" kénytelenek voltak nagyobb ünnepek esetében a bányaüzemek vezetői figyelembe venni. A munkahelyi balesetek sorában a szemsérüléses balesetek száma volt magas. Pl.: a jövesztésnél bekövetkező 206 balesetből 159 szemsérülés volt lepattanó szén- vagy kőzetszilánktól. A védőszem108