Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)

„Pásztor családból származom..."

„Pásztor családból származom..." „Én, Gyurkó Pál (...) születtem 1869-ben a nógrádmegyeji Megyerën..." - kezdte élettörténete ismertetését Gyurkó Pál.

12 Gyurkó Mátyás kanász és Mákos Rozália fiaként látta meg a napvilágot, a kis Nógrád megyei faluban, Nógrádmegyeren, ahol a paraszti élet és a pásztorkodás hagyományai még a 20. század közepéig is elevenen éltek. Szülei mindketten etesi (Nógrád m.) származásúak voltak (születési éveik 1832, illetve 1835). Édesanyját hamar, két és fél esztendős korában elveszítette, s talán ezért is kötődött igen szorosan apjához, aki szintén pásztorember volt, s aki mellett a bojtárkodást már kisgyermekkorban elkezdte: „améte eszemet tudom, mindig a disznók mellett vótam. "

I3 Gyurkó Pál római katolikus vallásban nevelkedett, de édesapja iskolába nem járatta, így írni-olvasni nem tanult meg. Inkább az állatok gondozásának és a „pásztor-tudományok"-nak az elsajátítására volt módja. Apja mellett nevelkedve korán megtanulta a furulya és a duda megszólaltatásának fortélyait is. Kisgyermekként nádból készített magának furulyát: egy vastagabb nádszálon hat lyukat fúrt, a végébe vékonyabb nádból sípot tett. Később kapott kis vásári furulyát, azzal is próbálkozott. Apjától leste el, hogyan kell használni a dudát. Kilenc-tíz éves korában először az ő dudájának sípszárát próbálgatta, majd az egész dudát kézbe véve, lassan maga is meg tudta szólaltatni. 15-16 éves korában már legkedvesebb időtöltése volt a dudálgatás, kint a határban, a sertések mellett.

14 Tizenhárom esztendősen megkezdődött az az időszak, amire később így emlékezett vissza: „sok vidéket, sok uradalmat bejártam..."

15 Elkerült apja mellől, s elszegődött egy juhászhoz a Ságújfalu (Nógrád m.) melletti Lapásdi pusztára kanászbojtárnak. Ezután a Losonc (Lucenec, Szk.) melletti Panyidarócon (v. Nógrád m., Panické Dravce, Szk.) Básti Béla gácsi szolgabíró birtokán szolgált hét esztendőt.

16 1892-ben elvitték katonának Besztercebányára (Banská Bystrica, Szk.), a 16. Honvéd Gyalogezredhez. Békeidő lévén hadszíntérre nem került ki, nem olyan sokára le is szerelték: „Sarzsim nem vót, háborúba nem vittek, felmentettek, mer szükség vót rám a gazdaságba" - mondotta.

17 Katona-élete során szerzett tapasztalatai mégis nagy hatással voltak rá faragványainak gyakori témája lett a huszár, későbbi munkáin pedig konkrét történelmi események, személyek fordulnak elő. 1896-ban megnősült, családot alapított, de gyermekei a felnőttkort nem érték meg. Egy öregkori faragványán megörökítette sajátmagát feleségével együtt. A vadgesztenyefából véséssel, domború faragással kialakított táblán az egymás felé fordulva álló pár férfi tagja, azaz maga Gyurkó Pál kalapot, bő gatyát, jellegzetes pásztoröltözéket visel, s kezében ott van mesterségénekjelvénye, a kanászbalta. Felesége stilizált palóc népviseletben van. Az alakok feje fölé nevük kezdőbetűit és születésük évszámait véste: 1869 GYP + 1875 SZJ (kat. 53; 2. kép). Egy másik vadgesztenyefa táblája is életrajzához kapcsolódik. Ezen hat soros feliratot faragott ki a maga és felesége születési adataival: GYURKÓ PÁL 1869-BEN / SZÜLETTEM NÓGRÁD VÁRME / GYE MEGYER KÖZSÉGBEN / SZORCSIK JÚLIA SZÜLE / TETT 1875-BEN GYAR- / MATÚJFALUBAN (kat. 49; 3. kép.). Ugyanez a felirat szerepel a hatvani temetőben lévő sírján, kőbevésett formában. Egy időskorban készített, tulipános-indás motívumokkal domborúan faragott, falra akasztható táblakép hátoldalának ceruzás felirata szüleire is vonatkozó adatokat tartalmaz: ÉDESANYÁM SZÜL. 1835-BENNÓGRÁD VM. ETES KÖZSÉGBEN /FELESÉGEM: SZAJCSIK JÚLIA SZÜL. 1875-BEN APÁTÚJFALUBAN. / ÉDESAPÁM GYURKÓ MÁTYÁS SZÜL 1832BEN ETES KÖZSÉGBEN. / GYURKÓ PÁL SZÜL. 1869-BEN JANUÁR 27-ÉN NÓGRÁD VM. MEGYER KÖZSÉGBEN (kat. 63.).

18 A katonaság letelte után továbbra is Nógrád megyében szolgált. A vilkei (v. Nógrád m., Vel'ká nad Ipl'om, Szk.) uradalomban, Nagydályi pusztán négy esztendeig volt. Innen rövid időre