Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)

Bevezetés

pásztorművészeti gyűjteményeiben előfordulnak ugyan azonos tájról származó és hasonló faragótechnikával, motívumokkal készült darabok is, amelyek akár lehetnének éppen Gyurkó Pál alkotásai is, de nincs más egyéb olyan adat, ami egyértelművé tenné, hogy ezek valóban az ő munkái volnának. Például a Palóc Múzeum egyik ivóbegréjén (PM 51. 694. 1.) jellegzetes, Gyurkó faragásaihoz igen hasonló a szarvas ábrázolása, a merítőedény alján az évszám (1885) jelölése és a középütt ágazó tulipános indák Gyurkó domború faragású táblaképein is hasonlóképpen fordulnak elő. A Néprajzi Múzeum Fotótárának 71683 leltáriszámú fotóján az egyik ivóbegrén a fül kialakítása, illetve az alj olyan rozettás díszítményű, mint amilyen Gyurkó más csanakján (például kat. 8.) is előfordul. Egy Legenden (Nógrád m.) fennmaradt, 1954-ben Budapesten Sajó Istvántól gyűjtött juharfa csanak (NM 54. 40. 157. új ltsz. 74.150. 683.) aljának rozettája, palástjának domború faragású motívumai (kazettás kialakítás, vadászjelenet, pipázó kanász, terebélyes fák) alapján teljesen Gyurkó Pál alkotásainak sorába illeszkedik, de nem található rajta jellegzetes monogramja. K. Csilléry Klára feltételezi egy általa 1973-ban gyűjtött, és azóta több helyütt publikált karancsberényi (Nógrád m.) huszáros támlájú lócáról, hogy Gyurkó Pál munkája.

2 Fél Edit - Hofer Tamás K. Csilléry Klára A magyar népművészet című kötetükben egy további, az erdő életét megjelenítő áttört faragású támlás padot tulajdonítanak Gyurkónak.

3 Ezeken sincsen azonban monogram-jelzés és motívumaik kialakítása alapján is valószínűleg más karancs-vidéki fafaragó alkotásai. Gyurkó Pál kanászként sokfelé szolgált, s a tárgyak tanúsága mellett még fennmaradt visszaemlékezései is szólnak arról, hogy akárcsak a többi faragó pásztor, ő is szívesen vett át formai ötleteket, technikai eljárásokat és tetszetős motívumokat. A mintákat, ahogyan mondotta „lenézte" mások „kanaláról" [ivócsanak], és sokat, „egy rakást" tartogatott belőlük. A pásztorok az elhasznált csizma bőrére rajzolták a nekik tetsző mintákat, kiszabták, s kölcsönadták egymásnak. Innen is adódnak a más kéz által kifaragott tárgyak formai és díszítésbeli egyezései.

4 Gyurkó Pálnak összesen 70 azonosított faragványát találjuk múzeumokban. Egy pásztorbot van Hatvanban az őt élete végén gondozó család leszármazottainál, de még lehetnek tárgyak más magánszemélyeknél, gyűjtőknél is. A fennmaradt alkotásokon kívüli további tárgyakról tanúskodik egy kézzel írott lista, mely az idős, egyedülálló számadókanászt istápoló családtól került a Palóc Múzeum Néprajzi Adattárába.

5 A négy oldalnyi teleírt füzetlapon említett faragványok legtöbb darabja a Palóc Múzeumban található, de szerepelnek itt még további ismeretlen tárgyak is. Hat darab olyan faragott pásztorbotot sorol a feljegyzés, amelyekről nincs jelenleg tudomásunk. Mindegyikük csont bunkóval ellátott, 1914, 1918, 1921, 1928, 1933, illetve 1936-ban készültek. Nem tudunk a hollétéről egy 1935-ben faragott díszes nyelű kanászostornak, és egy olyan „vízivó"-nak (ivócsanak) sem, „amelyen van egy kos". Ugyanígy ismeretlen egy 1937-ben alkotott „kecskefő" (dudafej), egy Krisztust Szűz Máriával megjelenítő faragás, egy kartonlapra festett, dudáló kanászt és táncoló párt ábrázoló kép, egy furulya, illetve „különböző faragású evőkanalak".

6 Nem maradt fönn, csupán Madarassy László említéséből tudunk arról, hogy Gyurkó készített ónnal díszesen kiöntött nyelű faragókéseket, vésőket, árakat, „cifrázókat". Madarassy egy - Gyurkó házában készített - fotóján pedig évszámos, monogramos bot-tartó és további olyan pásztorbotok szerepelnek, melyek meglétéről jelenleg nincsen tudomásunk (4. kép).

7 Gyurkó Pál számon tartott alkotásainak kétharmadát a Palóc Múzeum őrzi, összesen 45 darab tárgyat. 1930-ban Kund Elemér ajándékozásaképpen került a gyűjteménybe 1898-as datálású ivókanala, mely legmívesebb alkotásainak egyike (kat. 8.). 1935-ben egy karoslóca padhátbetétjét és három tábla papírból való festett mintáját ajándékozta a balassagyarmati múzeumnak. Ez utóbbi, az alkotás folyamatába is bepillantást nyújtó tárgyakról sajnos már csak a Palóc Múzeum régi leltárkönyve tájékoztat,

8 föltehetően a második világháborús front idején nyoma veszett. 1951. októberében Manga János 41 tárgyat hozott el Hatvanból az odatelepült idős fafaragótól. Flórián Mária 1967-ben még két Gyurkó-tárgyat leltározott be, a gyűjtő megnevezése nélkül.