Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)

„A zén legénkoromba még minden pásztor faragott... "

43. kép. Kanáltartó, középen koronás magyar címerrel, 1892 (kat. 3.) faragással jelenítette meg Szent István lovas alakját és a magyar címert. A nagyjából kifaragott alkotást befejezni már nem volt ereje (kat. 47; 47. kép). A parasztságnak a nemzeti társadalomba való fokozatos bekapcsolódása, életmódjának, tárgyi kultúrájának és fogyasztási szokásainak modernizálódása, az uralkodó archaikus-szakralizált szemlélete, valamint a haza védelme fonódik össze Ferenc József és szövetségesei, illetve a császári család képét mutató tárgyak népi használatában.

70 Gyurkó Pál Ferenc József katonájának tartotta magát. Öntudattal jelentette ki: „ 1892-ben október 6-án Ferenc József császár katonájának bevonultam... Mint császár őfelségét, Ferenc Jóskát szolgáltam"

1

^ 1942-ben, 73 esztendősen készített domborúan faragott vadgesztenyefa táblán meg is örökítette a lován ülő császárt. A kép felirata így szól: FERENC JÓZSEF / KIRÁLYI Ő FELSÉGE / Ő CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI/1832 1916 (kat. 52; 48. kép). A bőségesen feliratozott történelmi témájú tárgyaknál különösképpen is felvetődik Gyurkó írástudatlanságának kérdése, melyet korábban idézett önéletrajzi dokumentumai egybehangzóan állítanak. Gyurkó Pál idős korában is azt mondta az őt felkereső néprajztudósoknak, hogy nem tanult meg írni-olvasni: „Mikor elmesélte élete történetét, amit én lejegyeztem, s arra kértem, írja alája a nevét mosolygott, s szerényen jegyezte meg: nem tudok írni!"- számolt be Doktay Gyula hatvani múzeumigazgató, s ugyanezt jegyezte fel Madarassy László és Manga János is.

72 A hosszú feliratokkal ellátott tárgyak mintha cáfolnák ezt, illetve, ahogyan a családi vonatkozású faragványoknál megjegyeztük, talán más kéz rajzolhatta elő a betűket. Az I. Világháborúig a huszárság rangosabb fegyvernemnek számított, ide a parasztlegények is szívesebben beálltak. A huszár alakja, a címerhez hasonlóan, és azzal együtt megjelent a népművészetben. Az ábrázolások előképei valószínűleg a katonai emléklapok lehettek. Gyurkó Pál is többféle tárgyon jelenítette meg a huszár figuráját. Karoslócán, kanalason kívül egy önálló, bükkfából faragott, színesre festett, falra akasztható képen is. Az áttört faragású táblaképen középütt