Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Komák kapcsolata

3. A szakirodalom többnyire az apáról (vagy általában első gyermeknél a szülőkről) történő elnevezést tartja elsődlegesnek (pl. Dörfler F., 1893. 212., Istvánffy Gy., 1896. 172., Szendrey A., 1938. 297., Kresz M., 1960. 229., Fülöp L., 1969. 14., Göldner M., 1971. 34.), néha említik még a nagyapa nevét (Fülöp L., 1969. 14., Jung K., 1978. 48.). A vizsgálatok azonban ritkán terjednek ki a konkrét társadalmi háttérre. Morvay J. mátraalji tapasztalatai egybeesnek gyűjtésem eredményeivel (Morvay J-, 1956. 76.) 4. Ugyanezt tapasztalta a mátraalji nagycsaládokban Morvay J., 1956. 76. 5. A névadással kapcsolatban egyébként ezt az egy hiedelmet találtam. 6. Nyáry A. szerint a palócok gyakran adták gyermekeiknek a földesúr és családtagjai nevét (Nyáry A., 1924. 97., 1931. 171.). 7. Az idevonatkozó részletes vizsgálatok csekély száma miatt nehéz az összehasonlítás más vidékek gyakorlatával. Tapasztalatommal egyező utalást ld. Tóth F., 1975. 143. 8. Hasonló gyakorlatról a magyar szakirodalomban nem találtam adatot. Ugyanüyen családi viszonyok között is az anyai nagyanya utáni névadás jellemző a Mátraalján (Morvay J., 1956. 76.). 9. Bálint S. a palócokra jeüemzőnek tartja „a szokatlan, bibliai és szent nevek" közkedveltségét (Bálint S., 1959-1960. 88.). A recens anyagban vidékünkön ez nem mutatható ki (ld. még e fejezet 11. jegyzetét). 10. Hasonló helyi névdivatokról szól a palócok vonatkozásában Nyáry A., 1924. 94., 1931.171. 11. Ilyen tendenciát említ a palócoktól Nyáry A. is. Egyben utal a nevek szokatlan hangzásából fakadó idegenkedésre (Nyáry A., 1924. 94., 1931. 171.). - Véleményem szerint a naptári ünnepből kiinduló névadás szokásának konkrét érvényesülését érdemes lenne másutt is alaposabban megvizsgálni. Hasonlóképpen a kívühől jövő hatást szemlélteti Jung K. egyik gombosi adatközlője: „a pap úgy követelte..." (JungK., 1978.48.). 12. Feltehetőleg Nyáry A. megjegyzése az „úrias" nevek jelentkezéséről inkább a már tárgyalt helyi névdivattal hozható összefüggésbe (Nyáry A., 1909. 151.). Érdemes viszont megemlíteni, hogy Kistelek mezővárosban már a múlt század utolsó harmadában tapasztalható törekvés a szokatlan hangzású keresztnevek választására (Felföldi L., 1976.426.). 13. Régi gyakorlatként említi Urményházáról Tóth F., 1975. 143. Kisteleken a XIX. század végén már jellemző (Felföldi L., 1976. 426.). 14. Rendeletüeg ez országosan a bába kötelezettségemez tartozott. Bár kevés összehasonlító adat van a szakirodalomban, máshol is előfordult, hogy az apa végezte eztíyö. ÖrsiJ, 1974. 355.).