Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

90. Másutt a gyermekre nem származott semmi hátrány anyja vétke miatt (Fél E., 194 l/a- 104., őráJ., 1976. 41., Szathmári !.. 1978.221.). 91. A fattyú terminológiára ld. még Papp L., 1941. 29.,FélE., 1944. 28., Jung K., 1978. 95. 92. A tekintélyesebb, módosabb szülők természetesen nem örültek gyermekük üyen barátságának, de ha a törvénytelen fiú, leányka viselkedésében nem találtak kivetni valót, nem tiltották a kapcsolatot. 93. Az adoptálás gyakorlatára ld. Tárkány Szűcs E., 1944. 80-81., Tóth F., 1975. 125.,Szathmári/., 1978. 221. 94. Martoson Fél E. tapasztalatai szerint az üyen gyermeknek menyhez, vőhöz hasonló, kiszolgáltatott helyzete volt (Fél E., 1944. 28.). 95. Ugyanezt ld. Papp L.,, 1941. 30., Fél E., 1944. 28., Tárkány Szűcs E., 1944. 81. - Morvay J. szerint viszont ,

pendes anya" nem engedte, hogy fia üyen, törvénytelenül született lányt vegyen feleségül (Morvay /., 1956. 70.). Ebben feltehetőleg közrejátszik az is, hogy a szerző által vizsgált községekben a megesettekből utóbb „rossz asszony" lett. 96. Martoson az anyai jussból rendes rész illette meg, sőt volt, hogy a mostohaapától is kapott valamit, ha sokáig dolgozott annak gazdaságában (Fél E., 1944. 41.). 97. Ugyanezt ld. Tárkány Szűcs E., 1944. 81. 98. Korántsem azért, hogy végérvényesen eldöntsem a vitás kérdéseket — erre csak különböző vidékeken, az azonos szempontú, azonos mélységben végzett kutatások utan kerülhetne sor - hanem, hogy gyűjtőterületemre vonatkozó következtetéseim hitelességét alátámasszam. 99. Más kutatók, ha érintették is a házasság előtti felvüágosítást, legtöbbször nem részletezték ilyen mértékben. Beck Z. a lányokra vonatkozólag csak a mensesszel kapcsolatos ismeretek átadásáról számol be (Beck Z., 1975. 504-505.). - A nemi felvüágosítás teljes hiányáról tudósít Morvay /., 1956. 181., GöldnerM., 1971. 10-11., 33., 38., ÖrsiJ., 197'6. 29., Szathmári I., 1978. 224., 227. 100. Vajda M. egyik adata jól rávilágít a férj olyatén hozzáállására, hogy az aktust bevezető, érzelmi vonatkozású gyöngédség-félét csak a legszükségesebb mértékben alkalmazták a férfiak: „Simogattam, amíg kanolni nem lehetett" (Vajda M., 1978. 10.). 101. Általános felfogás, Id.Morvay /., 1956. 176., 184., Jávor K., 1966. 17-18. - Szemléletesen világítja meg ezt egy 1981-ben, a nőgyógyászati szakrendelés várószobájában elhangzott, két középkorú hugyagiasszony közötti beszélgetés részlete: ,.Mondtam is magamnak: hunyd be a szemed Mari, hagyd magad, előbb szabadulsz!" 102. Ld. még Morvay J., 1956. 182., VajdaM., 1978. 10. 103. Őrhalomból erre ld. még Fél £'.,.1941. 252. További párhuzam Morvay J., 1956. 130.