Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - Szerelmi élet a házasság előtt

bujkáljanak. — Ezek az esetenkénti együttlétek legtöbbször titokban maradtak, a kívülállók (jobbára az öregasszonyok) csak találgattak, hogy van a leány és a legény között valami. Akik összefeküdtek, együtt háltak, azokkal kapcsolatban már inkább használhatjuk a szexuális élet megfogalmazást, mivel bizonyos rendszerességgel, viszonylag nyugodt, huzamosabb ideig tartó együttlétre is volt lehetőségük. Ennek biztosításához azonban mások segítsége is kellett. Egyik változat szerint a leány szüleinek hallgatólagos beleegyezésével tölthettek együtt a fiatalok egy-egy éjszakát, vagy legalábbis néhány órát. Ha viszont a szülők ellenezték a kapcsolatot, megértő rokonra, jópajtásra, s a körülmények szerencsés összejátszására volt szükség. „Az uram barátja vót. Az apja nem akarta a lyányt hozzáadni. Pedig mán vagy négy éve a szeretője vót neki. Szerették egymást, meg a lyány mán 24 éves vót. Nem vót nagyon gazdag (a lány családja), csak olyan rátartó vót a szülei, mer' bíró vót. Oszt végül a lyány ment el a legényhez. Amíg nem ment el, itt háltak nálunk együtt az istállóban. Otthon becsapta az apját,hogy a szomszédban hálik. Oszt hajnalban ment haza a kertek alatt. Vagy ötven éve vót a lagzijuk. A vó'legényháznál, ott tették meg a lagzit" (Fábiánné Járja Márta, sz. 1908., örhalom). Ezekről az inkább viszonynak tekinthető kapcsolatokról, hacsak a leány szüleinek nem éppen a házasság kikényszerítése volt a célja, szintén kevéssé tudott biztosat a falu. Az összeállás viszont már nyíltan vállalt kapcsolatot jelentett, aminek törvényesítésére azonban a minimális anyagi feltételek hiánya miatt egyelőre még nem kerülhetett sor. A legény hosszabb-rövidebb időre a leány szüleinél lakott, étkezett, úgy tekintették őket, mintha házasok lettek volna. Igyekeztem választ kapni arra a kérdésre, milyen indítékok motiválták a leányok részéről a házasság előtti szexuális kapcsolatot. Bár a továbbiakban majd látjuk, hogy nemi felvilágosítással nem számolhatunk, a leányokba belenevelt viselkedési normák megóvták őket attól, hogy tudatlanságuk, tájékozatlanságuk miatt elveszítsék érintetlenségüket. Szintén elhanyagolható indíték, hogy a lány olyan erőssvérő volt. Az erkölcsi gátlás, a következményektől való félelem korlátot szabott az érzékek esetleges, hirtelen támadt kívánságának. Itt figyelembe kell vennünk, hogy a korai házasságkötéseket megelőző időszakban a biológiai érettség is sokszor kérdéses volt. Kétségtelenül volt rá eset, amikor a fiatalok kölcsönösen szerették egymást, s érzelmi alapról jutottak el a szexuális együttlét igenléséig. Nehéz azonban kiszűrni azokat a variációkat, amikor inkább arról volt szó, hogy a lyány szerette a fiút, oszt belátta, hogy annak ez köll.