Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK
95. Gáborján A., 1976. 61. 96. Gergely K.. 1978. 239-242. 97. CsákyK., 1979. 53-58. 98. Gulyás É., 1977.,PócsÉ., 1980. 99. BádyL., 1977. 100. Gémes B.. 1975. 237., 250. 101. Ezen adatai 1940 körüli gyűjtéseiből valók (5aA'o F., 1977. 111., 120.. 110.). E részletekhez csatolt jegyzeteiben nagylóci gyűjtéséből is közöl párhuzamokat {Bakó F, 1977. 127., 130.). 102. Zólyomi/., 1978. 221., 1979. 204-205.. 214-218., 1980. 255-264. 103. E községben gazdag anyagot sikerült lejegyeznem egy Ipolyfödémesről (Hont megye, ma Ipel'ské Ul'any, Csehszlovákia - magyar nemzetiségű község) a második világháború után áttelepült családnál. Noha a dolgozatban egyébként csak a törzslakosságtól gyűjtött adatokat használom fel, ezen gyűjtésből mégis idézek esetenként. Ennek oka elsősorban az, hogy a beszélgetések során sikerült olyan légkört teremteni, amelyben az intim kérdésekre a szokottnál jóval nyíltabban válaszoltak, s különösen a család legidősebb nő tagjának személyisége révén igen szemléletes és pontos megfogalmazásokat kaptam. E család emlékezete által megőrzött hagyományokra gyűjtőterületem községeiből varrnak - ha esetenként kevésbé teljes - adatok, így felhasználásuknak nem láttam akadályát. Az adatok mellett természetesen jelölöm az informátorok korábbi lakóhelyét is. 104. Palóc Múzeum Néprajzi Adattára (a továbbiakban PMNA): 242. 105. Az esetleges félreértéseket elhárítandó, felsorolom az adott községek neveinek a történelem folyamán előforduló, gyakoribb változatait. Ezek egyben a falvak közigazgatási összevonásait is tükrözik. Ipolytarnóc: a XIX. század végéig Tarnóc, Egyházasgerge: 1936-ig két község: Liptagerge és Kisgerge (ez utóbbi a középkorban Egyházas- előtaggal is ismeri), Nógrádszakái: a XIX. század végéig Szakai, Ludányhalászi: a XIX század végéig Alsó-Ludány, Felső-Ludány és Halászi (helyenként Szécsényhalászi), majd a két Ludányt összevonják Ludány néven, a második világháború után Ludányt és Halászit egyesítik Ludányhalászi néven,Órhalom: a századfordulóig 7>ŰS, Trázs, Balassagyarmat: a XV. század végéig Gyarmat (a XVTI. század második felében átmenetileg Puszta-Gyarmat), Ipolyszög: a XIX. századvégéig Riba. Érsekvadkert: a középkorban három község: AIsó-,Közép- és Felső-Vadkert, a XVIII. századtól a XIX. század végéig Vadkert, Ipolyvece: a századfordulóig Vece, Drégelypalánk: a múlt században még két község: Drégely és Palánk. 106. Radványi F, 1710-1716., Mocsáry A., 1820-1826. I— II-, Fényes E., 1836-1840. II., Borovszky S., 1911. 107. Esetünkben a palócság elterjedési területének nyugati határa érdekes. A
