Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

biedelrneket, sőt egy-egy megjegyzés a szokások társadalmi beágyazottságára is következtetni enged. Mindez főleg Garádynak a Nógrád megyei Agárdról, Török Károlynak Hódmezővásárhelyről, Varga Jánosnak az alföldi parasztság gyakorlatáról szóló leírására érvényes.

4 A legnagyobbrészt folyóiratokban, újságokban napvilágot látott írások jelentőségét ismerte fel Réső Ensel Sándor, amikor — némileg kibővítvén az anyagot saját feljegyzéseivel — jórészüket kötetbe gyűjtötte, mintegy létrehozván ezzel az első magyar népszokás-gyűjteményt. Ebben a rákospalotai keresztelői szokások bemutatása érdemel elsősorban figyelmet,

5 s több apró adattal szolgálnak a nem kifejezetten e témakörre koncentráló leírások is.

6 Szintén a kor általános szellemi légköréből fakadt az értelmiség azon törekvése, hogy a „babona sötétjéből kivezessék az „egyszerű" népet. Az elrettentő példákat soroló újságcikkeknek, a — korabeÜ tudományossággal megalapozott — felvilágosító, nevelő célzatú, nagyobb lélegzetvételű munkáknak számos, témakörünkhöz kapcsolódó hiedelem, mágikus szokás rögzítését köszönhetjük.

7 Az önálló tudománnyá szerveződő néprajz egyik legexponáltabb problémakörét boncoló mitológia-kutatás immár elméleti eredményeket is hoz témánk vonatkozásában. Ipolyi 1854-ben megjelent monumentális munkáját adatai miatt érdemes számontartanunk, mely adatok elsősorban a születés—kisgyermekkor kérdéskörének hiedelmi oldalát érintik (kereszteletlenül elhalt gyermek, váltott gyermek, foggal születés, hetedik gyerek, újszülött körüli első teendők),

8 bár találunk utalást a keresztelői lakomára is.

9 Kábnány Lajos különböző munkáiból szintén kapunk konkrét információkat,

1 0 ezen túlmenően azonban nevéhez fűződik a Boldogasszony problémakör elmélyült, összehasonlító feldolgozása,

11 amely magába foglalja a terhesség—szülés—gyermekágy témakör ősvallási vonatkozásait, illetve azok keresztény vallásban jelentkező vetületét. Másik idevonatkozó mitológiai tanulmánya a Szépasszony alakja kapcsán a gyermekelváltás kérdéseit veti alapos vizsgálat alá, illetve a gyermekijesztökkel foglalkozik.

1 2 A különböző eredményű mitológiai kutatások

13 reflektorfénybe állították a „babonákat", és ez feltétlenül közrejátszik abban, hogy a meginduló Ethnographia lapjain sorra jelennek meg ilyen tartalmú publikációk. Témakörünk hiedelmi vonatkozásairól is mind többet tudunk tehát meg az egyes népcsoportok, vidékek néphitéből merítő adatközlések — többnyire elszórt — adatai révén, sőt vannak már olyan szerzők, akik külön csoportosítják munkájukban a születésre, kisgyermekre vonatkozó anyagot.

14 Számunkra jelentősebb publikációk : Jankó Jánosé (Kalotaszeg),