Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

szempontok vezette párválasztás, és a születésszabályozás.

161 A földet többnyire hagyományos módon művelik, a gépesítés mértéke csekély, amit immár főleg a gondolkozásbeli konzervativizmus és az olcsó munkaerő-kínálat motivál. Termeivények szempontjából továbbra is a gabonaközpontúság az uralkodó. Kivétel mindössze őrhalom és Hugyag, ahol a múlt század 70—80-as éveitől a káposzta, majd a burgonya lesz a főtermény.

162 A falvak lakosságának társadalmi tagozódása

163 a mai emlékezet határától a második világháborúig terjedő időszakban háromrétű.

164 Minden községben megtaláljuk (Ipolyszög kivételével) - a lakosság összlétszámához viszonyítva arányaiban ugyan különböző — módosabb parasztréteget. Elnevezésük: jobbágyok,

165 gazdák, nagygazdák, jógazdák.

166 E réteg összetételén az első vüágháborút követő földreform nem változtatott, a végrehajtás során éppen a meglévő vagyoni tagozódást vették alapul.

167 A 20—30 hold között mozgó birtok a család megélhetését biztosította. A gazdálkodás családi üzemszervezet keretei között folyt, idénymunkák alkalmával a család tagjain túl napszámosok munkáját is igénybe vették. A jobbágyokra jellemző a többmagú családforma. Ez már nem elsősorban a néprajzi irodalomban klasszikusként kezelt nagycsalád, noha a XX. század első két évtizedében még akad vidékünkön példa ezen forma túlérett változataira is.

168 Általános viszont a Morvay Judit által generációs családnak nevezett típus, amelynek lényege, hogy egy fiúgyermek marad házasságkötése után a szülőkkel. Az alapképlet a gyakorlatban természetszerűleg számos variációt mutat. Az öregekkel maradó fiút.tekintve egonak, házasságkötésükig a családhoz tartoztak testvérei, sőt rödebb ideig további házas fiútestvérei is élhettek még a családban, illetve később az ego fiúgyermeke (vagy fiúgyermekei) is oda hozta feleségét. A család bővülhetett fölfelé (az ego özvegy nagyanyja) és oldalirányban (gyermek nélkül megözvegyült leánytestvére, elhunyt leánytestvérének kiskorú, elsősorban leánygyermekei, utolsó időben előfordul házastársától elköltöző, bár hivatalosan el nem váló fiútestvér is). E családforma vidékünkön megőrzött számos jellegzetességet a régi nagycsalád intézményéből, ugyanakkor feltehetőleg újabb, demokratikus vonásokat is hordoz. Felépítése patriarchális, feje a gazda (az előbbi viszonyítást tartva: az ego apja), ő irányítja a gazdaságot, kezeli a család vagyonát, képviseli a családot a hatóságok, illetve a faluközösség előtt. Minden családtag feltétlen engedelmességgel tartozik neki, de a jogával való, kirívó visszaélésekre nemigen van példa. A fiúnak is van némi beleszólása a