Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

Kimennie nem szabad, s különösen idegen férfiak tekintetétől kell óvakodnia. A fiatalabb menyecskék azonban - az öregek legnagyobb rosszallására — mind kevésbé hisznek e babonában. Szülés után legalább egy hétig jár a bába, van, hogy naponta kétszer is, ellátni az anyát (ha kell, megkeni) és az újszülöttet. Első szülés esetén három, a későbbieknél két hét múlva kerül sor az avatásra, ahová a bába kíséri el az anyát. Ez alkalommal kapja meg a bábaasszony szolgálatai fizetségéül a negyedrész gabonát. A szertartást követően szétbontják az elfüggönyözött ágyat, jeléül annak, hogy a rossz szellemnek már nincs hatalma a gyermekágyas fölött. Ha a körülmények éppen úgy hozzák, az anya gyermekével rögtön megy is a mezőre, dolgozni. Munka közben az apróságot mezei bölcsőbe („ringafák közé kötött lepedőbe ) fekteti, s ha van idősebb gyermeke, az dajkálja. A csecsemő „kezeit, s lábait... erősen bepólyálva" tartják az első hetekben. A szoptatás időtartama két év vagy még több, s ennek magyarázata a szerző szerint, hogy addig sincs gond a gyermek élelmezésére. — A lakodalom leírása során Garády kitér azon esetekre is, amikor „fiatalsági botlást követ el valamely pár". A leányt azonnal felkontyolja a bába. A közösség elvárása az, hogy mielőbb létrejöjjön a házasság, ha kell a pap és a falu vénjei is közbenjárnak ennek érdekében. Természetesen ilyenkor a szokásos fejdísz nem illeti meg a menyasszonyt, s lakodalom után sem állhat a templomban a menyecskék közé az első helyre, csak hátul, a karzat alatt húzódhat meg. Ha a házasság mégsem jön létre, a legény többet a fonóházba nem mehet, mert társai megbírságolnák.

9 — Végezetül a temetés szokásainak ismertetésében szó esik arról, hogy az elhunyt kisgyermek tetemét, ha leányka volt, keresztelőjébe hívott legénykoma, ha kisfiú, a leánykoma viszi ki a sírhoz. A gyermekhalottnak prédikáció, búcsúztatás nem jár, csak énekszó mellett temetik el. A halvaszületett csecsemőt a bába földeli el, felbontván egy sírt.

10 Reguly Antal 1857-es, idevonatkozó gyűjtésrészlete

11 a Fülek környéki falvakhoz köthető.

12 E leírásból már a szülés lefolyására is kapunk adatokat. A gyűjtés idején minden községnek volt a pap előtt felesküdött, fogadott bábája, míg korábban bárkit elhívhattak segítségül a szüléshez, akinek tapasztalataiban megbíztak. A szülési fájdalmak jelentkezésekor az asszony az un. kis kamrába vonul vissza,

13 aholis lyukasszéken (gyermek-állóka) ülve szül, miközben két oldalról támogatják. Az újszülöttet egy teknőben meleg vízzel mindjárt megfürdetik, „bepólyáztatik,,,

14 majd belekötik a dunnikábz., s azonnal viszik a templomba keresztelni. A keresztszülőket természetesen már előre felkérték e tisztségre. Az egyházi