Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK Az imént elmondottak egyértelműen bizonyítják a születés hagyományköre komplex közelítésű kutatásának szükségességét hazánk különböző területein, illetve népcsoportjainál. Ennek értelmében, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének akadémiai tervtémájához kapcsolódva végeztem munkámat, Ujváry Zoltán egyetemi tanár irányításával, amelyért ezúton is köszönetet mondok. Munkám elsődleges célja a recens anyag feltárása volt. Ennek során az alábbi szempontokat tekintettem meghatározónak: 1. Komplexitás: az adott népszokásokból kiindulva a kutatás kiterjesztése az érintkező problémakörökre is. 2. Időbeli változások regisztrálása, a hagyományok intenzitásának ezirányú, hozzávetőleges felderítése a legutóbbi időkig. 3. A gazdasági, társadalmi háttér differenciáló szerepének tisztázása. 4. Ahol indokolt, annak felderítése, hogy az általánosan elfogadott norma, a közösségi tudatban élő modell, milyen viszonyban állt az alkalmankénti realizálással, illetve az egyes konkrét esetek közösségen belüli értékelésével. A gyűjtés területének kiválasztásában fontos tényező volt az, hogy Nógrád megyéből, sőt az egész palócnak tartott területről lényegében csak néhány korai beszámoló érdemelt említést a születés, keresztelő szokásairól.

1 Konkrétan az Ipoly menti falvak mellett szólt az a körülmény, hogy ugyanezen vidéken végzett alapos, társadalmi szempontokat érvényesítő kutatást Manga János a népszokások másik területe, a jelesnapi szokások témájában.

2 A közel azonos időben, hasonló módszertani megközelítésben feltárt anyagok a későbbiekben alapul szolgálhatnak az adott népesség szokásrendszerének átfogó vizsgálatához. Különösen fontosak a korai adatok, leírások, hiszen a recens anyag időben visszafelé haladva szükségszerűen homályosabb, esetlegesebb ada-