Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Szemmelverés

ran másfél éves korban a felnőttekének megfelelő szabású ruhákban járatták a gyermeket (Zólyomi J., 1979. 214.). Ez feltehetőleg ismét csak annak következménye, hogy a cselédek gyorsabb ütemben közelítenek a polgári viselethez. A megyében szerzett tapasztalataim általában azt erősítik meg, hogy újabb törekvés, miszerint minél kisebb korban kapja meg a gyermek a felnőttekéhez hasonló öltözetet, ami a nemek szerinti eltérés leghangsúlyosabb kifejezője immár. - Hasonló új gyakorlatnak tartja ezt elmélyült györgyfalvi tanulmányában Pap Jánossy M., 1971. 549., 550. - Ld. még Kresz M., 1949.60. 95. Zólyomi J. is Csitárban mindössze két adatközlőt talált, aki emlékezett a végigfáslizásra (Zólyomi J., 1979. 204.). 96. Ld. még Garády, 1854. 30. - Már nem sikerült felderítenem, hogy volt-e külön un. karruha (vö. Fél E., 1937. 85., 91.,Kresz M„ 1943. 173-174.,Morvay J., 1956. 198., Kerékgyártó A., 1969. 5., Szathmári /., 1978. 228.). Elképzelhető az is, hogy a nagypelenkával fogták oda a test meüé a karjait, mint ahogy Györgyfalván tapasztal ta Pap Jánossy M., 1971.506. 97. A Mátraalján a múlt század második felében még egyéves koráig fáslizták a gyermeket (Morvay J. szíves szóbeli közlése). Kalotaszegen, Bogdándon 1940 körül már csak jobbára 6 hétig (Kresz M., 1943. 174-175., Kerékgyártó A., 1969, 7., Pap Jánossy M., 1971. 506.). Túrán viszont a század elején is már mindössze a keresztelésig volt szokás (Fél E., 1937. 96.). 98. Zólyomi ezt hatósági intézkedésre vezeti vissza (Zólyomi J., 1979. 204.). - A sz iraki anyakönyv illusztrációi egyértelműen végigfáslizott csecsemőt ábrázolnak 1712-ből és 1727-ből (Flórián M., 1966. 4.). Feltehetőleg erre utal Garády is (Garády, 1854. 30.). Túrán az első világháború évei jelentik a fáslizás gyakorlatának végét (Fél E., 1937. 96.). Herkely K. a Hont megyei Szokolyáról, Gergely K. Varsányból említi, de időhöz egyik szerző sem köti pontosan e gyakorlatot (Herkely K., 1938/a. 249., Gergely K., 1978. 239.). Országos vonatkozásban eléggé eltérőek az adatok. Somogy ból Gönczi mint „hajdanában" élő szokást említi (Gönczi F., 1937. 64.). Dávodon és Berettyóújfaluban századunk első két évtizedében még fáslizták a csecsemőt (Göldner M., 1971. 6., Szathmári /., 1978. 228.). Erdélyben a 40-es évek elején még mint élő gyakorlatot figyelhette meg Kresz M., 1943., Kerékgyártó A., 1969. 4-7., Pap Jánossy M., 1971.506. 99. A pónyik, pónyikos pelenka elnevezést a legidősebbek még általában ismerik a községben, pontos funkcióját azonban már csak kevesen. 100. Arra már sehol nem kaptam választ, hogy tettek-e a fáslizó pólyába gonoszűző szereket (vö. Gönczi F., 1937. 65.). 101. Egyébként a születéstől a köldök leszáradásáig tartó időszakhoz semmiféle hiedelmet nem kötnek adatközlőim (vö. Temesváry R., 1899. 115.).