Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Szemmelverés

59. A végigfáslizást Id. részletesen a pólyázással kapcsolatban. 60. Ugyanezt tapasztalta Morvay J., 1956. 199. 61. Egyetlen mennyiségi összehasonlító adat minden részletezés nélkül: Gyöngyöspatán tíz pelenka volt a csecsemőkelengyében {Fülöp L., 1969.16.). 62. Feltehetőleg hasonló oka lehetett annak, hogy az uradalmi cselédek a 20-as évektől már inkább sifon ruhafélékből készítették a pelenkát (ld. Zólyomi J., 1979. 204.). 63. Dávodon a gumipelenka csak az 1920-as években terjedt el, a guminadrágot viszont már a 30-as években használták {Göldner M., 1971. 9., 10.). 64. A hódmezővásárhelyiek már az 1890-es években patikában vásárolták a hintőport, viszont Dávodon ez csak az első világháború után jelent meg (Kiss L., 1941. 208., Göldner M., 1971.9.). 65. A kising formájáról, díszítéséről ld. még Fél E., 1938/a. 246., Zólyomi J., 1979. 204., 214.). 66. Ld. még Csáky K., 1979. 57. - Annak emlékét már nem sikerült feUelnem, hogy a gyermeking egyik oldalát a visszáján varrták volna össze rontáselhárító célból (vó.FélE., 1938/a. 246.). 67. Nyáry A. a palócoktól mint általánosan elterjedt ruhadarabot említi az ilyen réküt (Nyáry A., 1931. 172.). Kalotaszegen viszont csak a 20-as években, Dávodon pedig a következő évtizedben jött szokásba (Kresz M., 1943. 175., Göldner M., 1971. 10.). 68. A rékUnek színes barchentból, házilag varrott változatait, amelyeket Zólyomi a környékbeli cselédektől említ, a falusiaknál nem találtam meg (vö. Zólyomi J., 1979. 204.). 69. Azt már nem sikerült tisztázni, hogy annak idején a végigfáslizott csecsemőnek mit tettek a fejére (vö. Kresz M., 1943. 174., Kerékgyártó A., 1969.5-6.). 70. A csecsemőkelengye mennyiségi oldalát ületően alig van összehasonlító adat. Nyárszóról tudjuk, hogy 2-3 rendbeli ruhát készítettek a gyermeknek (Kresz M., 1960.240-241.). 71. A nógrádgárdonyi cselédek csecsemői számára készített főkötő leírását ld. Zólyomi/, 1979. 204. 72. Ennek nemre utaló jelentése az 1920-as évektől kezd terjedni Dejtártól nyugatra. 73. Arra nincs adatom, hogy elsőszülött gyermek főkötője eltért volna díszítettségében majdani testvérei üyen öltözetdarabjától (vö. Palotay G., 1930. 142.). 74. Hasonló gyakorlat volt a Szüágy megyei Bogdándon a 40-es években (Kerékgyártó A., 1969. 10.).