Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
CSECSEMŐKOR - Szemmelverés
az anyatejhez fűződő hiedelmek Karcagon jóval intenzívebbnek bizonyultak, mint pl. a keresztele tien gyermekhez, válton gyermekhez kötődők (ÖrsiJ., 1974. 360.). 25. Főleg a korábbi szakirodalom igen gazdag az anyatej gyógyításban, varázslásban történő felhasználását tartalmazó adatokban (pl.Kálmány L., 1885.24., Dörfler F., 1892/a. 366., 1893. 217., Temesváry R., 1899. 116., Kiss L., 1919. 88., 1931. 276., VajkaiA., 1943. 56.). 26. Az idevonatkozó emlékanyag is igen ;szegényes. A főleg korábbi szakirodalmi adatok (pl. Temesváry R., 1899. 106-110., Liszt N., 1906. 36., 38.. Csüry B., 1935-1936. II. 116., Gönczi F., 1937. 91., VajkaiA.. 1943. 60., 65.) alapján összeállított kérdéseimre többnyire nemleges válaszokat kaptam. 27. Nem ritka jelenség. Hasonlóról számol be Morvay J., 1956. 33., Göldner M., 1971.34. 28. A kölcsönszoptatás mintegy kötelező voltát illusztrálandó, Fél E. éppen Csitárról hoz egy párhuzamot (Fél E., 1944. 81.). 29. A kölcsönszoptatással kapcsolatban semmilyen hiedelem nem maradt fenn (vö. Temesváry R., 1899. 92., Gönczi F., 1937. 93., VajkaiA., 1943. 34., 90., 92.). 30. Ugyanezt tapasztalta a hortobágyi juhászoknál Gunda B., 1972-1974. 234. 31. A Hortobágyon ennek nyomai még fellelhetők (GundaB., 1972-1974.234.). 32. Vö. Kármán J., 1877. 106. 33. Radványi F. a XVIII. század elején fiúgyermekek esetében 5—6 esztendőt említ a megyéből (Radványi F., 1710-1716.), Garády 2 évet tart általánosnak (Garády, 1854. 30.), Reguly ugyancsak a múlt század közepén másfél-két és félév között ingadozónak tartja a szoptatás időtartamát (Reguly A., 1975. 104.). Országos vonatkozásban Temesváry egy-másfél évet tart tipikusnak, de az időszak megnyújtására hozott példák között Nógrád megye is szerepel (Temesváry R., 1899. 100.). Pilinyben századunk elején egy éven túl is szoptattak (Nyáry A., 1909. 133.). 34. Ezt azzal indokolják, hogy így a gyermek jó erős lesz, illetve hogy az anya mindig az elsővel foglalkozik többet. Ez ellentétben áll Temesváry megállapításával, miszerint éppen az elsőt szoptatták rövidebb ideig, mert akkor még kevésbé féltek az újabb teherbeeséstől (Temesváry R., 1899. 100.). 35. Olyan hiedelmek vidékünkön nem voltak ismeretesek, amelyek a szoptatási időszak túlzott megnyújtása eUen szóltak volna (vö. Kiss L., 1919. 90., Gönczi F., 1937. 97., Kardos L., 1943.22.). 36. A szakirodalom gazdag mágikus indoklású szabályokban, amelyek évszakhoz, a Hold változásához, gyümölcséréshez, lombhulláshoz, bizonyos mezőgazdasági munkák idejéhez, jelesnaphoz, a gyermek születésnapjához kötik az elválasztást, s az sem mindegy, hogy a hét melyik napján kezdik (Dörfler F., 1893. 224., Temesváry R., 1899. 104-105., Kiss L., 1919. 90., Gönczi F.. 1937. 98-99., VajkaiA..