Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Szoptatás

is inkább csak emiékezetben éltek a mágikus módok. Néhány cseppet olyan helyre kell fejni, ahol sokan járnak, hogy széthordják a tejet. Akkor is elapad, ha seprőre fej ki belőle az asszony (Ipolyszög). Legismertebb hiedelem az volt, hogy az ajtó mögé, a forgóvasra kell fejni belőle (Litke, Hugyag, örhalom, Ipolyszög, Csesztve, Patak). Ez utóbbiakat azonban már értelmezni nem tudják.

42 Több adatom van rá, hogy ha nem járt sikerrel az elapasztás, újra szoptatni kezdett az anya. A legöregebbek közül néhányan még hallottak arról, hogy az üyen gyermek felnővén ártani tud a szemével, az ebből adódó tüalomnak azonban a gyakorlatban nemigen volt már jelentősége. Négy—öthónapos koráig csak anyatejet kapott a gyermek,

43 s ha nyilvánvaló volt, hogy nem az éhségtől nyűgös, főztek neki egy kis köménymagos-, kamüla-, később ánizsteát. Azfcín kezdték a tehéntejre rászoktatni 44 Eleinte még jól felhígították, majd mind kevesebb vizet tettek hozzá, s egyéves gyermek már tisztán megitta. Szokás volt árpakávé főzetével is keverni. Külön edényféleség a gyermek táplálására a hagyományos gyakorlatban nem volt ismeretei,.

43 A gumiszopókás üveg a 30-as években jelenik meg a nagygazda házaknál, öt hónap után kapott kenyérhaj kát*

6 Ha darababb, azaz nagyobb darab került a szájába, aki éppen felügyelt rá, kézzel benyúlt, kikaparta, lehogy megfulladjon, ötkilenchónapos kora között szoktatták rá a főit ételekre: amikor mán kikaparta az anyjának a kezibül, mikor mán ordított érte, gebedezett az ételért. Kezdetben a felnőttek megrágták előtte, s úgy adták ujjheggyel, újabban kiskanállal a szájába. Egy példa a hagyományozódásra az 1950-es ével bői: „öregmamika. Vót olyan 80 éves. Jó' összerágta és tette le a gyereknek Rá nem mertem szólni, mer* akkor aszongya: Utálod? En se szart eszek a számmal!" (Kmettiné Mitasz Rozália, sz. 1934., Ipolyvece). Ugyanazt ette a gyerek is, mint a felnőttek, nern főzicskéltek nekik külön. A legmódosabbaknál a 30-as években jelenik meg, hogy már kisbögrét, kislábast vásárolnak, s abban főzte meg a nagyanya a teácskát, grízt, krumplit.

47 Ezeket kiskanállal adták a gyermeknek. A zöldség- és gyümölcsfélékből készített ételek azonban a legutóbbi időkig ismeretlenek voltak falun 4 8 Az etette a gyermeket, akinek éppen a gondjaüa volt bízva, ölébe vette az apróságot, valami rongyot, pelenkát eléteti, hogy ne fenje össze az ingét. Az első világháború utáni években a nagygazda családoknál már külön élőkét (partedü) készítettek neki.

49 Leggyakrabban maradék flanel!