Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - A gyermek születésének társadalmi vetülete

CSECSEMŐKOR A gyermek születésének társadalmi vetülete Láttuk, hogy az újszülött apai eüsmerése, családba fogadása problémakörének vizsgált időszakunkban nincs különösebb jelentősége. Az, hogy akarják-e a gyermeket vagy sem, jóval hamarabb eldőlt. Ha pedig már világrajött a csecsemő, az apának kötelessége volt a lehetőségekhez mérten gondoskodni róla. Együtt élő nagycsaládoknál a. gazdasszony is a közösségi normák szerint tartozott egy bizonyos szintig gondját viselni unokáinak (dédunokáinak), amit a családi munkamegosztás kialakult gyakorlata is szükségessé tett. Talán amiben a családba fogadás kérdése visszacseng, az, hogy annak örültek legjobban, ha a csecsemő az apjára hasonlít. „Az anyós az jobban szerette, ha az apjára, már hogy az ő családjukra van (azokra hasonlít) a gyerek. Az anya mindenesetre csak az apjára. Viszont ha úgy vót, a két nászasszony, akkor azok szidták, hogy mer' ennek a fajtája. Olyat is hallottam, hogy nem szerette a nagyanya, mer' az anyja fajtájára ütött. De azér' legjobban csak annak örültek, ha az apjára hasonlít a gyerek. Evvel kedveztek a férfinak, meg akarták nyerni" (Kmettiné Mitasz Rozália, sz. 1934.,Ipofyvece). A szülés révén az anya immár elismerten férje családjába tartozónak számított. Ennek kézzelfogható jele ugyan nem volt, helyzete továbbra is alárendelt maradt, csak esetleg megözvegyülésekor nyilvánult meg új jogállása.

1 A gyermek vüágrajötte tovább módosította a fiatal pár családon belüli státusát. Ettől kezdve vizsgált időszakunkban haügatólagosan külön egységnek számítottak az együtt élő többmagú családon belül. Ha mód volt rá, igyekeztek úgy alakítani a körülményeket, hogy külön helyiség jusson nekik.

2 Az első gyermek megszületésével a szülők falun belüli társadalmi státusa is megváltozott. Ezt legszembetűnőbben a viselet mutatta. Bár falván ként némi időeltolódás a viselet fejlődéséből adódóan kimutatható, az