Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Komák kapcsolata

arany fülbevaló is üyen ajándékként, amit hamarosan átvesznek a parasztcsaládok is (vö.Schram F., 1972. 101.). 122. Ugyanez Edelény és Szendró községekben Morvay J. kutatásai szerint már 1925-1945 között tapasztalható a módosabb rétegnél (Morvay J.. 1950. 158.). 123. A névadó ünnepségek terjedésévei kapcsolatban ld. Kardos L.. 1969. 107., ÖrsiJ., 1974. 358-359.,

DankôL, 1976. 199. 124. Ugyanígy szólította az ego szülei keresztszüleit, azok testvéreit, majd házastársa keresztszüleit is. Megkülönböztetésképpen beszéd közben elé mondta az ölető vezetéknevét (Bernát keresztanyám), eseüeg tájékoztatásul hozzátette: édesanyám keresztanyja. A szülők keresztszüleinek megnevezésénél szórványosan előfordul az öregkeresztanyám, öregkeresztapám forma is (ld. még Nyáry A., 1909. 132.). 125. Patakon a keresztmama megszólítás az ego anyjának keresztanyját illeti, akinek férje: keresztapa. Míg saját keresztszüleit keresztapám-nak, keresztanyám-nak szólítja. 126. Ez ellentétben áll Bakó F.. tapasztalataival, aki 1940 körüli gyűjtései feldolgozásában így ír: ,,Nagyobb leánynak, legénynek (ti. elhunytakor) a keresztanyja korozsmát vesz, ha eddig még nem tette volna meg," (Bakó F., 1911. 110.). Más adatot a megye területéről sem publikált, sem kéziratos formában nem találtam a korozsmától. Észak-magyarországi viszonylatban ismert volt viszont a borsodi palócoknál, ahol a korozsma a gyermek születését követő fél-háromnegyed éven belül a keresztanya által ajándékozott öltözetet vagy ruhadarabot jelenti (Istvánffy Gy., 1911.229.).A matyóknál szertartásszerű keretek között adták át változó időpontban a cifra, költséges öltözetet (Istvánffy Gy., 1896. 173-174.). A Mátraalján a komaasszony által keresztelőkor vitt két rőf vásznat vagy gyolcsot értették korozsma alatt (Morvay J.. 1956. 213.). Gyöngyöspatán ugyancsak a keresztanya keresztelőbe vitt ajándékát nevezték így, ami áüt a csecsemő ez ünnepi alkalomra szükséges ruhaneműiből és 2—3 méter vászonból (Fülöp L., 1969. 14.). Manga csak Heves megyéből említi a terminológiát, s általában a keresztszülők ajándékát érti alatta (Manga J., 1979. 152.). Schram F. turai feldolgozásában nem említi a korozsma szót, s a szokás sem volt ismeretes ott (Schram F., 1972. 101-102.). 121. Lá. még Bakó F., 1977.110. 128. Hasonló gyakorlatról a palócnak tartott területen ld. Istvánffy Gy., 1911. 231.,Morvay J., 1956. 213. 129. Három ágbul fontam, eggyel meg körültekertem (Dúlóné Gyürki Mária, sz. 1897.). 130. Az ugyancsak szlovák betelepítésű Bánkon szintén mézeskalácsot (huszárt, ületve babát) kapott a keresztgyermek (PMNA: 185.). 131. A keresztanya húsvéti ajándékozási szokásához ld. még PMNA: 61.