Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

Több vonatkozásban is kedvező eredményeket hoz a nemzeti múlt, s ezen belül a néprajz, népművészet iránt egyre erősödő társadalmi érdeklődés. (Az ehhez kapcsolódóan megnövekvő publikációs lehetőségek inspiráló erőt jelentenek a szakemberek, társadalmi gyűjtők számára egyaránt.) Mind több, különböző szempontú, átfogó jellegű munka születik, amelyek szakmai és tudománynépszerűsítő szempontból egyaránt jelentősek. E művekben változó mértékben és mélységben helyet kapnak az emberi élet első nagy eseményéhez, a születéshez, s a kisgyermekhez fűződő hagyományok is.

183 Külön említem Dömötör Tekla népszokásokról készült összefoglalását,

184 valmint tudományunk egyik nagy vállalkozását, a Magyar Néprajzi Lexikont, amelynek címszavaiból témánk valamennyi részletéhez megkapjuk a szükséges eligazítást különböző aspektusokból.

1 85 Szerepel a születés, keresztelés kérdésköre a folyamatosan megjelenő un. kismonográfia-sorozat köteteiben,

1 86 amelyek közül számunkra Balogh István Debrecenről írott munkája társadalomnéprajzi megfigyelései,

Manga János „Palócföld

"-je pedig gazdag szokás- és hiedelemanyaga miatt érdemel külön is említést.

187 E sorozaton túl általában megnőtt az egy-egy vidék, község néprajzát (esetenként helytörténetével együtt) bemutató, gyakran szerzői kollektíva által készített monográfiák száma, amelyek megjelenését a helyi szervek is mindinkább szorgalmazzák, támogatják. E művek életkori szokásokról szóló fejezeteinek születéssel kapcsolatos részletei érdekesek elsősorban számunkra.

188 Anyaggazdagságával kitűnik Beck Zoltán ismertetése az orosházi kötetben.

1 89 Ugyanez elmondható a Vásárhelyi-pusztáról szóló monográfiába írott fejezetrészletéről, kibővítvén azzal, hogy mind következetesebben érvényesíti benne a társadalomnéprajzi szempontokat. Utal a rétegződésből fakadó eltérésekre, tárgyalja a szokások módosulását törvénytelen gyermek születése esetében, rögzíti az idevonatkozó kérdésekről kialakult helyi felfogásmódot, s a terhesség, csecsemőgondozás mindennapi élet körébe tartozó vonatkozásai sem kerülik el figyelmét.

1 90 A Csongrád megyei Kistelek lakóinak terhességgel, szüléssel, kereszté léssel, gyermekággyal kapcsolatos hagyományai Süli Éva és Felföldi László népi gyógyászat, illetve életkori szokások oldaláról történő feltárásából meglehetős részletességgel bontakoznak ki.

191 Ferenczi Imrének a szőrégi kötetbe írott tanulmányát elsősorban amiatt kell számontartanunk, hogy a születés, kisgyermekkor hagyományainak felderítése során Kálmány Lajosnak 1880 körüli adataiból

192 indul ki, s kutatja az egyes hiedelmek intenzitásának csökkenését, a szokások átalakulását. Továbbá regisztrálja a magyar és a szerb anyag