Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - Keresztelő
veztek. 81 A pénzösszeg nagyságát ismét csak a keresztszülők módja határozta meg, bár mindenki igyekezett kitenni magáért. Pl. Patakon 1923-ban egy szegényparaszt keresztanya 15 koronát tett a gyermek pólyájába. Ezidőtájt örhalom módos gazdái körében 100 korona számított gáláns ajándéknak. Ugyanekkor Nagyorosziban a nemes családoknál nem volt ritka, hogy aranypizX is adtak. Drégelypalánkon a 30-as években 50-100 pengő, 1950 körül 50—100 forint között mozgott a várikuspiz* 1 Elbeszélések szerint, otthon alig várták a szülők, hogy valami ürüggyel kibonthassák a gyermeket a pólyából, s megtudják, mennyit kaptak. Ezt az összeget az anyának a csecsemőre illett költeni. 83 Kivétel az arany, amihez nem nyúltak, hanem eltették arra az időre, ha a gyermek felnő: költse ü, amire akarja. A templomból egyenesen hazamentek. 84 Amikor megérkezetek, ismét csak a keresztanya karjában kellett legyen az apróság, s az asszony e szavakkal lépett be a szoba ajtaján: Elvittük a pogány kát, meghoztuk a báránykát! (Ludányhalászi, örhalom, Hugyag, Nagyoroszi). 85 További változatok: „Elvittük a pogánykát, hoztunk érte báránykát!" (Drégely palánk). „Pogánykát vittünk, angyalkát hoztunk!" (örhalom, Dejtár) „Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk!" (Érsekvadkert, Ipolyszög). Nagyorosziban 1920 körül üyenkor a keresztanya szavai közben a nagyanya egy szegetlen kenyeret tett az asztalra. A szokás célja az volt, hogy a gyermek olyan szelíd legyen, mint a rítusszövegben említett bárány és úgy szeressék majd, mint a kenyeret, örhalomban, Hugyagon az említett szöveg mellett a bölcsőbe tette bele a csecsemőt a komaasszony, mintegy hangsúlyozván, hogy immár nem pogány, s a gonoszok hatalma megszűnt fölötte. 86 Csesztvén és Ipolyszögön a földre tette le ilyenkor a szoba közepén a gyermeket, miközben hozzáfűzte az előbbi szöveghez : A ki szereti, vegye föl! (Csesztve), vagy No, ki szereti legjobban? (Ipolyszög). Legtöbbször az apa kapta föl, de tennék apai elismerést szimbolizáló értelmét már nem ismerik, legfeljebb annyi magyarázatot fűznek hozzá, hogy ő volt a legügyesebb, s így megelőzte a többieket. Véleményük szerint bárki fölkaphatta, aki éppen közelebb állt. 87 Másutt üyen akcióra egyáltalán nem emlékeznek. Az asztal már meg volt terítve, s az érkezőket süteménnyel, tejeskávéval kínálták. Volt, aki sütött néhány tojást is. A férfiaknak bor, pálinka volt odakészítve, mivel akkorra a többi községben is megérkezett a keresztapa, hacsak nem volt nagy dologidő. A kínálást a háziak adták. 88
