Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - A születés hivatalos bejelentése - A keresztszülők kiválasztása

Mindezen indokok egybevágnak azzal a jelenséggel, hogy a legszegényebbnek mondható községekben válik előbb általánossá az új gyakorlat.

32 Legtöbbször valamelyik szülő testvérét, ritkábban elsőfokú unokatestvérét kérték fel. A házaspár közösen megegyezett abban, hogy melyikük rokonságából választanak. Már láttuk, hogy Dejtáron és Patakon a férfiak távoü munkahelye miatt az asszonyoknak jelentősebb szerep jutott a családi életben. Feltehetőleg ezzel függ össze, hogy náluk általában az asszony testvérei jöttek először számba, mégpedig inkább a leánytestvérek, örhalomban, Hugyagon a férj rokonsága volt az előbbre való. Másutt határozott tendencia nem mutatkozik e vonatkozásban. Itt említem meg, hogy régen nagyon ritka volt a más faluból hívott keresztszülő. Ha mégis előfordult, az illető mindig a közeli rokonsághoz tartozott. Mióta nem idegent választanak, gyakrabban előfordul, hogy nem falubeü kereszteltet. Legújabban távoli városokban élő családtagokat is szívesen kérnek fel, mintegy a távolság miatt lazuló rokoni szálak megerősítése érdekében, de esetenként presztízs okokból is. A keresztszülőket párba hívták, vagyis házastársak, vagy legalábbis jegyesek voltak,

33 s ugyanaz a komapár volt végig minden gyermeknél. Előfordult ugyan, hogy ha a legény komolyan udvarolt valakinek, vagy ha a leánynak volt szeretője, együtt hívták őket.

34 Amikor azonban a szülők nem voltak megelégedve gyermekük párválasztási szándékával, nem egyeztek bele, hogy együtt kereszteltessenek, mer' ez olyan összeboronálás féle vót, oszt hátha akad jobb.

35 Olyan esetben, ha együtt voltak keresztszülők, de nem lett házasság a kapcsolatból, amelyik fél a másik mellé lett hívva, mentesült a további kötelezettségek alól a keresztgyermekkel szemben. Leggyakrabban a még nem házas kersztszülőt valaki kisegítette a családból. Legénnyel jobbára az anyja ment, leány mellé valamelyik fiútestvérét, esetleg apját írták be az anyakönyvbe.

36 Ha rokon keresztszülőt választottak, általában az egyik szülő hozzátartozói közül került ki az egyik, másikéból a másik keresztszülő, előzőleg azonban megegyeztek abban, hogy ki tekintendő véglegesnek. A későbbiekben annak házastársát hívták, aki így a koma, Ületve a komaasszony lett, s reá hárultak a funkcióval járó további kötelezettségek annál a gyermeknél is, akinek keresztelésén még nem volt jelen. A helyettesítő személyt a kereszteléssel kapcsolatos teendőkön, adományokon kívül utóbb semmi kötelezettség nem terhelte.

37 A keresztanyám, keresztapám megszólítás megillette ugyan, de ha a gyermeket megkérdezték, kik a keresztszülei, mindig a