Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

hadarabot kellett volna a hang irányába dobni (vö. Istvánffy Gy., 1896. 112.,SebestyénÁ., 1972. 192.). 100. Az evangélikusoknál ez nem jelentett problémát. 101. Ferslógocska:Bakó F., 1977. 111. 102. Sírmellékletekre (gyertya, pénz) vonatkozó utalást már nem találtam (vö. Morvay J., 1956. 202.). 103. Érintkezésbe hozható adatok: Jászdózsán a keresztele tien gyermek tetemét ingbe öltöztették és szalagokkal díszítették fel (Gulyás É., 1976. 85.). Szőregen ha a gyermeket keresztelnii vitték, derekára pántlikát kötöttek (Kálmány L., 1885. 15-16.). 104. Ld. még Bakó F., 1977. 111., 120. 105. Ide kapcsolható adatot a magyar szakirodalomban nem találtam. A Garam mentén ugyancsak az volt szokás, hogy a keresztanya harangszókor indult a temetőbe a kis koporsóval (Horváthová, E., 1974. 251.). A tótkomlósi szlovákoknál a gyermeket eltemető keresztanya a temetőben várta meg a harangszót, s akkor kezdett hozzá az elhantoláshoz (Horváthová, E., 1970/a. 123.). 106. Ugyanezt tapasztal ta 5 JATÓ F., 1977. 111., viszont asszonyrokon : Manga J., 1979. 151. 107. Ez utóbbiról ld. Garády, 1854. 38. 108. Valószínűleg így értelmezendő Garády adata (Garády, 1854. 38.). 109. A szakirodalom alapján a palócnak tartott, továbbá a matyó, valamint a kalotaszegi és Torda, Aranyosszék, Torockó vidékén élő népcsoportoktól van adat a halvaszületett, kereszteletlenül elhunyt csecsemők cserépfazékban történő elföldelésére (Jankó J., 1893. 251., Dörfler F., 1893. 116., Istvánffy Gy., 1894. 182., 1896. 285., 1911. 231., Fhtdorovics Zs., 1913. 241., Morvay J., 1955. 50. ). Fintér S. ezt kibővíti azzal, hogy a temetkezés üyen esetekben a palócoknál faluszéli kőoszlop körül történt. Levéltári forrásokból számos adatot sikerűit gyűjtenem szokásra, elsősorban Heves és Nógrád megyéből, kibővítvén azzal, hogy a szoborfülkés oszlopon túl más faluszéli kőkereszt, szobor környékét is alkalmasnak tartották ilyen temetkezésre. 1969-bén a Palóc kutatás keretében Kovács Béla és Nagy Árpád egri régészek szakmai segítségével sor került egy üyen, canonica visita

tiós jegyzőkönyv alapján beazonosított temetkezési hely régészeti feltárására. A későbbiekben e témát szeretném külön feldolgozni. - Jelenlegi gyűjtőterületemen recens anyagban e korábbi temetkezési szokások nyomára nem akadtam.