Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

Ipoly mente Pest megyei községeiben is (Gulyás É., 1977. 492-493.). 77. PMNA: 242. 78. Pócs É. nógrádsipeki tapasztalatai szerint ezen cselekvéseket elsősorban, szinte kötelességszerűen, a bába végezte (Pócs É., 1980. 296.). Az én tapasztalataim korántsem ilyen egyértelműek. Volt rá eset, hogy a bába, de jellemzőbb, hogy az újszülött nagyanyja vagy más idős résztvevő, illetve az ő határozott kérésükre tette a bába. 79. Ld. még PMNA: 100., Csáky K., 1979. 56. Az Ipoly jobb partján úgy tartják, hogy a göndör gyerek egészséges és derék lesz (Csáky K., 1979. 56.), Zagyvarékason pedig hosszú életet jósolnak neki (Pócs £., 1964. 100.). 80. Ugyanezt ld. Csáky K., 1979. 56. Ott viszont azzal indokolják, hogy lyukas képö legyen. Kelenyén arra is van adat, hogy fürdetés után a gyermek orrát húzgálták, hogy széles legyen neki. A gyermek arcvonásainak vélt alakítására vonatkozó mágikus eljárást (vö. még Temesváry R., 1899. 114., Morvay /., 1956. 225., Kresz M„ 1960. 225., Krupa A., 1974. 88.) én már nem találtam. - A fürdővízzel kapcsolatos egyéb (a gyermek egészségének, kedvező tulajdonságainak, szerencsés párválasztást célzó) mágikus cselekvésekre sem emlékeztek adatközlőim (vö. Kálmány L., 1855. 18., Jankó J., 1891. 224., Dörfler F., 1893. 220., Temesváry R., 1899. 111-114., Gönczi F., 1937. 59-61., Kresz M., 1960. 225.). - Hasonló volt a helyzet a szemmelverést elhárító szokásoknál is. Az Ipoly jobb partján még fellelhető, hogy fürdetés közben seprűt tartottak a csecsemő feje fölött, arcát mosogatóronggyal törölték meg, a bába háromszor kinyalta a szemét e célból (Csáky K., 1979. 57.). 81. Hasonló kettős funkcióval említi a szokást Dörfler F., 1893. 114. 82. Annak nyoma sem él már az emlékezetben, hogy fürdetés után valamüyen zsiradékkal bekenték az újszülött testét (vö. Temesváry R., 1899. 114., Gönczi F., 1937. 59.). 83. Itt utalok Bálint Sándor orosházi adatára, amely szerint a kislány bölcsőjébe babát tettek, hogy ne legyen majd meddő (Bálint S., 1965. 577.). Ez az egyetlen ismert magyar adat a gyermekáldás ilyen korban történő, vélt befolyásolására. 84. Ld. még Manga J., 1939. 221. - Csáky K. szerint fúrót azért adtak a kezébe, hogy majd „férfias" legyen (Csáky K., 1979. 56.). 85. Varga M. adata ez, amely jól érzékelteti az átmenetet (PMNA: 99.). 86. A Garam felső szakasza vidékéről tudunk ide kapcsolható párhuzamokat. Itt a burkot megszárították, majd rongydarabba csavarva vitték el a gyermekkel a keresztelőre. Másoknak is szívesen kölcsönadták keresztelőkor. A szokás magyarázata viszont az, hogy minél, gyakrabban van,burok"keresztelésen, annál boldogabb a gyermek, aki benne született, de az is, akivel a későbbiekben keresztelőre vitték (Horváthová, E., 1974. 248., ugyanitt jegyzetben az egész szlovák anyagot átfogó párhuza-