Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Tragikus kimenetelű szülések

nál is van adat (//orvű'rAovű, E., 1970/a. 1 l8.,Mjartan, J., 1974.69.). 64. Ennek esetleg az is oka lehet, hogy a damaszt lepedő keskenyebb volt, ilyen indoklást azonban adatközlőimtől nem kaptam. Zólyomi J a cselédektől annyit említ, hogy „földre állított vagy mennyezetre erősített rudakat" használtak, s erre terítették (?) a lepedőt, amennyiben túl magas volt a szoba (Zólyomi J., 1980. 221.). 65. Ld. még ugyanerről PMNA: 91., 99. 66: Ugyanez: PMNA: 91., 92. Csáky K. szerint kést, ollót is tettek (?) az ágy függönyébe (Csáky K., 1979. 57.). 67. Tapasztalataim nem támasztják alá Pócs É. nógrádsipeki gyűjtésére alapozott azon megáUapítását, hogy a sátor készítése értelmét elvesztő, „inkább csak szokásszerű cselekvés" (Pócs É., 1980. 297.). Noha adatközlőim nagyobb többségének szülésekor már nem volt sátoros ágy, mégis ismerték mágikus funkcióját. Csak az őket követő generációnál kaptam olyan indoklást, hogy „így volt szokás", amennyiben egyáltalán még emlékeznek rá. 68. Az Istvánffy által a hevesi palócoktól lejegyzett vallásos magyarázat vidékünkön ismeretlen (vö.Istvánffy Gy., 1890. 298.). 69. A szülést követő földretevés szokásának emlékét nem találtam meg. Csáky Károlynak Inamban még sikerült felgyűjtenie, de olyan magyarázattal, hogy ne ártson neki a szem (Csáky K., 1979. 57.). - Egyébként sem üyenkor, sem közvetlenül a szülést követően nem került sor vidékünkön olyan szokásra, amely az apai ehsmeréssel kapcsolatba hozható volna (vö. Dörfler F., 1893. 113., Timaffy L., 1975. 209.). 70. Noha körvonalazható rituális formát vidékünkön nem öltött, lényegében e tény kapcsolatba hozható a Fél E. által Martoson megfigyelt szokás tartalmával: az újszülöttet a bába a gazdasszony kezébe adja elsőnek, aki megcsókolja, mintegy elvállalván a gyermek gondozása, nevelése során reá háruló feladatokat (Fél E., 1944. 27., ld. még FélE., 1959. 78.). 71. A tisztesfű főzetének első fürdővízként való használatára már nem emlékeznek (vö.Pintér S., 1891.97-98.). 72. Minden bizonnyal már a lejegyzés idején korábbi gyakorlatra vonatkozott Temesváry azon adata, amely szerint Nógrádban a gyermek csak egyéves korában kapott ruhát (Temesváry R., 1899. 116.). 73. Szerencsétlen órát, napszakot nem tartottak számon (vö. Jankó J, 1892. 283—284., Krupa A., 1974. 88.). A csillagok állásából történő jóslásról sem tudnak (vö. Manga /., 1979. 149.). 74. Gyógyításban, kincskeresésben mutatkozó rendkívüli képességeire már nem találtam adatot (vö.BenköA., 1891. 359.,LisztN., 1906. 17., FarkasP., 1911. 166.). 75. Ld. még PMNA: 242. 76. Hasonló tapasztalatai voltak e témarészlet gyűjtésénél Gulyás Évának, az