Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Sátoros ágy

tak hozzá. A három szél vásznat hosszában vereskötéssel

5 6 csipkével dolgozták össze, s ugyancsak csipkével szegték a lepedő egy hosszanti és két keskeny oldalát. Egyik, ritkábban mindkét végén szőtteshím díszítette. Hugyagon, Őrhalomban kallatták

5 7 is ezeket a lepedőket. Ludányban néhányan emlékeznek kivarrott darabokra, de közelebbit már nem tudnak róla. Ipolyvecéről viszont gazdagon hímzett példányokat ismerünk a múlt század végéről. Díszítményük leggyakrabban fehér subrika, máskor ezt szálszámolásos, laposöltéses mintasorokkal kombinálták. Van régi stílusú, piros fonottas keresztöltéssel kivarrt darabunk is. Csesztvén, Szügyben már csak damasztból készült, vevett (vásárolt) slingeléssel díszített formát őrzött meg az emiékezet. Litkén, Nógrádszakálban, Ludányhalásziban az 1890-es években tértek át erre az anyagra. Ez utóbbi falvakban azonban, a slingeléssel felváltva a csipkedíszítés is megmaradt. Másutt a századfordulótól a módosabbak fehér batisztból kezdik varrni e lepedőket, s mivel a batiszt keskeny, ugyanúgy betétekkel állították össze, mint a házivásznat. A betétek és a három oldal szegése azonban már bolti slingelés. A gyári anyagból varrott lepedőkön más díszítés nem volt.

58 Rendeltetéséből adódóan a sátorlepedő azon textiliák közé tartozott, amelyeket nagyobb közösség lát, ezért fordítottak rá sok gondot:

59 awót a dicsőség, akinek nagyon szép vót.

60 A sátort a hagyomány szerint bárki elkészíthette a segédkező asszonyok közül. Azonban legtöbbször a bába irányította a munkát. Mindig a rangsorban elsőnek számító (a ház első helyiségében az udvarra néző ablakkal szemközti oldalfal mentén álló) ágy köré került. Amíg csak ez az egy helyiség volt fűthető, ez értelemszerűen azonos volt a szülőággyal. Később, amikor az asszony hálóhelyén szült, akkor is idehozták át sátort feküdni. Ha az apósék lakták az elsőszobát, erre az időre hátra költöztek. A szoba sarkában álló ágy két szabad oldalát fedte lepedő. A pallásbz (keresztgerendák, mennyezetdeszkák) szögeket vertek, azokhoz rögzítették. Régebbi gyűjtések szerint,

61 a lepedő valamelyik sarkára gonoszűző céllal fokhagymát (Ipolytarnóc, Litke, Mihálygerge), babot (Hugyag), vagy kenyeret, kenyérmorzsát (Mihálygerge, Hugyag) tettek, s a vászonnal csomóba fogva, szatyinggàl kötötték körül, majd e szalaggal erősítették fel a textiliát is. A közbülső helyekre ugyancsak szatyingból kis füleket varrtak, s azon fűzték át a kötőmadzagot. Én már csak olyan másodlagos magyarázatokat kaptam, hogy aki trehány volt, az nem varrt füleket, csak csomóra kötötte a lepedő sarkát (Örhalom).

62 Litkei adatok szerint az ágy szabadon álló sarkához egy rudat szegeztek, hogy jobban tartson,

63 sőt olyat