Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

TERHESSÉG - A terhes asszony életmódja

1965. 602., Göldner M., 1971. 33., 38., Beck Z., 1975. 500., Szathmári I., 1978. 244., Jung K., 1978. 18.). > 17. Ld. ugyanerről Gönczi F., 1937. 52., Beck Z., 1975.500. 18. Párhuzamok: KreszM., l960.223.,BeckZ., 1965.602.,SchramF., 1972.99. 19. Vö. Dörfler F., 1893.108., Temesváry R., 1899. 24., 37., 38., 53.,LixztN., 1906. 38., Gönczi F., 1937.38. 20. Vö. Dörfler F., 1893.107-108., Temesváry R., 1899. 38., Gönczi F., 1937. 48. 21. Már Temesváry R. is megállapítja, hogy mindenki azt evett, amije volt (Temesváry R., 1899. 25.). 22. Nem feltétlenül első terméshez kötve ld. ugyanezt Gönczi F., 1937. 42., MárkusM., 1943. 163. 23. Azonos véleményt ld. Gönczi F., 1937. 42. - Tapasztalataim tehát eflentmondanak Fülöp L. azon megállapításának, miszerint az állapotos nő bőségesebben táplálkozott (Fülöp L., 1969. 12.). 24. Országos vonatkozásban is mindössze a tardi és mezőkövesdi matyókról tudjuk, hogy az újmenyecske aranyos főkötőjén a fekete fátylat teherbeeséséig viselte (Gáborján A., 1976. 56.). 25. Szoknya derékpántja, amit két szafyinggal, később párizsi kapoccsal fogtak elől össze. 26. Az adatközlő menyecskekorában ebben az időben már a fiatalok elhagyták a kötény viseletét az adott községben. 27. Tudomásom szerint magyaroktól egyetlen adat van terhesség alatt használt, speciális ruhadarabra: 1940 körül Kalotaszegen viseltek haskötőt (Pap Jánossy M., 1971. 510.). - Itt jegyzem meg, hogy a Balassagyarmat környéki szlovák viseletcsoport asszonyai csaknem arasznyi széles gallérú alsószoknyákat hordtak a csípőre leeresztve. Mint mondják, terhesség idején a has alatt vezették, s hátul magasabbra kötötték meg: Még jó is vót, mer" segített tartani — Az E. Horváthová által rögzített tótkomlósi szlovákok gyakorlatára, miszerint az állapotos asszonyok, hogy szokott ruháikba beleférjenek, széles vászonszalaggal összeszorították magukat (Horváthová, E., 1970/a. 117.), vidékünk szlovák lakosságánál adatot nem találtam. 28. Szokásszerű keretek között, alkuval egybekapcsolva az Alföldről ismert elsősorban (pl. Tárkány SzűcsE., 1944. S2.,Balogh I., 1973. 283.). 29. Ez azonban nem volt rendszeres (vö.Nyáry A., 1931. 170.). 30. Az sem volt gyakorlat, hogy szülés előtt a bába megvizsgálta volna az aszszonytívö.ATssZ,., 1941. 33S., Márkus M., 1943.164-165.). 31. Találóan állapítja meg Gönczi F., hogy a terhes nőt „inkább óvják, semmint ápolják vagy gyógyítják " (Gönczi F., 19 3 7.5 0.).