Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - Egyéb kvalitatív törekvések

Mjarian, J.. 1974. 64.). - Általában nagyon kevés az ikerszülésekkel kapcsolatos adat a szakirodalomban. Horváthová utal rá, hogy a Garam mentén szégyellték az ikreket, ezt azonban kizárólag azzal magyarázza, hogy a szégyenkezés a szokásostól eltérő jelenségbó'l fakad (Horváthová, E., 1974. 246.). 92. Bőrbetegséget eredeztetnek ebből a körülményből Hódmezővásárhelyen, Zagyvarékason (Kiss L., 1919. 86.,Pócs É., 1964. 82.). Somogyban ennek a gyermek neme szempontjából van jelentősége (Gönczi F., 1937. 39-40.). 93. Az anyajegy egyéb keletkezési forrásaira (megkívánt gyümölcs, megcsudált vagy ijesztő jelenség, élőlény, tárgy, olyan gyümölcs, amit terhes korában lopott az asszony) vonatkozó hiedelemre vidékünkön nem emlékeznek. Ilyen adatok egyébként eddig a Dunántúlról, Dél-Alföldről, Délvidékről kerültek többnyire elő (vö. Temesváry R\, 1899. 36., 39-41., GöncziF., 1937.42—46., Grynaeus T., 1965.380., BarthaK., 1973. 103., Tóth F., 1975. 135., Timaffy L„ 1975. 208.). 94. A félidő után tartják veszélyesnek Jászdózsán (Gulyás É., 1976. 65.). 95. A baj elhárítására más szokást nem ismernek. Egyébként az anyajegyről vidékünkön is azt tartották, hogy orvosi beavatkozással sem távolítható el (ld. még Gönczi F., 1937. 47.). Egyetlen gyógymódja, ha még meleg méhlepénnyel bedörzsölik. A Nyáry A. által leírt gyógymódnak (Nyáry A., 1906. 297-298.) emlékét már nem találtam meg. 96. A recens anyagban már nem találtam meg a szőrösen születésnek, mint súlyos rendeUenességnek a képzetét, noha a bemutatott adatok erre utalnak. Az idevonatkozó irodalom igen gazdag az ország különböző vidékeiről (vö. Kis Á., 1891. 301-302., BenkőA., 1891. 360., Dörfler F., 1893. 221., Temesváry R., 1899. 38., 40., Liszt N., 1906. 26., 37-38., Kiss L., 1919. 86-87., Luby M„ 1935. 146., 162., Gönczi F., 1937. 50., VajkaiA., 1943. 94., Diószegi V., I960., Szathmári L, 1978. 225.). Vidékünkön pusztán szépséghibának fogják már fel, s az ebago

s gyerek kifejezést sem ismerik. 97. a kéménybenézés szokását minden magyarázat nélkül említi Garády, 1854. 34., adatunkkal azonos értelmezésben pedig Manga J., 1979.175. Csáky K., 1979.51. 98. Ugyanezt ld. Csáky K., 1979. 54. - Néhány informátorom szerint viszont éppen ajánlott étel a hagyma, hogy majd bőven legyen teje az asszonynak. 99. Az idevonatkozó kvalitatív születésszabályozási törekvésekről gazdagabb anyagot talált az Ipoly jobb partján Csáky K. A már említetteken túl: ha amenyaszszony azt akarta, hogy születendő gyermeke rá hasonlítson, esküvőjére menet visszanézett, kövér gyerek születik, ha a menyasszonyt az asztalnál párnára ültetik, nászéjszakán subára feküdtek, hogy göndörhajú gyerekük szülessen (Csáky K., 1979. 51-54.). 100. Meglepő az emlékanyag evonatkozású szegénysége. Csáky K. gyűjtéseiből