Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - Születési rendellenességek

példák erősítették e felfogást - anélkül, hogy a fentebb tárgyalt magyarázatok különösebben vesztettek volna jelentőségükből, a mai fiatal korosztályt leszámítva. Itt kell szólnunk az ikerszülésekről is. Konkrétan rákérdezve többnyire nem nevezték ugyan rendellenességnek, inkább szerencsétlenségnek, mert kicsiből egy is sok, nemhogy kettő. Más összefüggésben viszont felmerült, hogy az ilyenek között jóval gyakoribb volt a hibás gyerek, sok meg is halt kiskorában. Vannak elszórt adatok arra vonatkozólag, hogy szégyen volt ikreket szülni. Magyarázataik azonban hiányosak, nehezen értelmezhetők. „Vót az én időmben is. Nem sok, de vót. De annak nem örültek. Az valahogy egy kicsit olyan lenéző vót, vagy én nem is tudom. Lenézték azokat, hogy ikrek, valahogy az szégyen vót. És tudja mit mondok? Szóval olyan jobbmódúak, gazdálkodók között elképzelhetetlen vót. Inkább úgy bejöttek kanásznak, vagy tehénpásztornak, annál vót. Minden alkalommal azoknak vót... Nem éppen annak az egy házaspárnak, de ilyeneknek" (Kmettiné Mitasz Rozáüa, sz. 1934., Ipolyvece). Az iker megnevezést urasabb szónak tartják, az idősebbek kettes gyerek, kettese van formákat használják. Országszerte elterjedt hiedelem szerint vidékünkön is közismert, hogy két okból születhetnek ilyen gyermekek: ha az anya összenőtt kettes gyümölcsöt evett, vagy ha a patakra menvén mosni, két súk (sulykolófa) volt a kosarában. Mindkét tilalmat érvényesnek tartották nemcsak a terhesség idejére, hanem már a házasság előtt is. Egyedül őrhalomból van adatom a következőre: ,,Hát úgy beszélték, attul van, hogy kellett vóna neki (a férjnek) kétszer is az asszony, de valamiér' akkor nem lehetett, oszt egyszerre kettő lett" (Hegedűsné Fábián Angéla, sz. 1901.). ,Az úgy vót, hogy hirtelen eccőre csinyálódott a kettő, mer' nem vót rendesen 91 idejük" (Vargane Bemath Erzsébet, sz. 1920.). Helyenként feltűnnek olyan, megfigyelésen alapuló vélemények, hogy ez inkább faj után van, ahol a rokonságban előfordult már ikerszülés máskor is. Közelebbről meghatározott születési rendellenességre kevés adatot találtam. Nyúlszájú gyermek születését azzal magyarázták, hogy az anya terhessége idején nyulaknak adott enni (Ludány). Testileg ép, de szellemileg fogyatékos lesz a gyermek a hiedelem szerint, ha tisztulása (havivérzése) alatt fogamzik az asszony (örhalom).

92 A felsoroltakon kívül számon tartanak enyhébb rendellenességeket is, amelyek közül az anyajegyhez fűződő hiedelmek a leggyakoribbak és