Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

a fiúkat a házaséletre, s a hagyományoz óda s hogyan történt, erre nem tudok választ adni. Mindössze annyit jegyzek meg, hogy a falusi prostitúciónak nem kell ilyen vonatkozásban jelentőséget tulajdonítanunk. Legtöbb községben tudnak olyan özvegyasszonyról, menyecskéről, akihez elvileg eljárhatott volna nemcsak nős ember, hanem legény is. Azonban a legényt minden külön keresetével, ha volt üyen, szigorúan elszámoltatták, így nem volt módja a „szolgálat" honorálására - ami egyébként általában nem pénz, hanem ajándékféle {pl. cifra selyemkendő) volt. A Mátraalján sem jártak „rossz asszonyhoz" a legények, de ennek okát Morvay /. abban látja, hogy nekik is meg kellett őrizniük ártatlanságukat a házasságkötésig (Morvay J., 1956. 129.). A fiúk felvilágosításáról ld. Beck Z., 1975. 505. 118. Sajnos Nyáry A. nem részletezi, mit ért azon, hogy a palócoknál „az anyaságra már otthon felkészítik a hajadont" (A'yc/y A., 1931. 171.). 119. Másutt ez annyiban módosult, hogy az első terhességüknél oktatták ki erről a fiatalasszonyokat (Madár L, 1967. 27-28., SándorM.né, 1976.210.).