Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

nehezen találtak a gyermeknek), hanem saját szüleik is. 40. Ugyanis a törvényes gyermektartási kötelezettség ellenére sem sok remény volt rá, hogy rendszeres támogatást kapjanak. Tegyük fel, ha a fiú támogatta volna is természetes gyermekét, magánvagyona apja haláláig nem volt. A leány családjának pedig egyrészt nem volt pénze pereskedésre, másrészt a per kimenetele sem volt garantált. Elképzelhető, hogy a szégyenérzetnek is volt ebben gátló hatása, bár gyűjtéseim során ez nem merült fel. (vö.Papp L., 1941. 29.). A szakirodalomból egyébként több adat van rá, hogy a gyermektartási hozzájárulást csak pereskedéssel tudták biztosítani (pl. Györffy I., 1930. 230., Luby M., 1935. 140., Szathmári/., 1978.221.). 41. Ennek a koszorúnak varázserőt tulajdonítottak. Ha valaki belefulladt az Ipolyba, bedobták ezt a vízbe, s ahol a koszorú a víz szinén körözött, ott kellett a tetemet keresni. Ha mégsem jártak sikerrel, annak a hagyomány értelmében az volt a magyarázata, hogy nem szűz menyasszony fejéről származott a koszorú. 42. Ilyen körülmények között másutt is változott a menyasszony öltözéke, elsősorban a fejviselet (Garády, 1854. 36., Kiskéri Balogh L, 1898. 130., Luby M., 1935. 142., Morvay /., 1956. 130., Tóth F., 1975. 124., ÖrsiJ., 1976.40.). 43. Hajdúböszörményben a századfordulón lakodalmat nemigen tartottak, csak a papháznál esküdtek (ÖrsiJ., 1976.40.). 44. A múlt század első felében ösagárdon még üyen esetben „elvesztette jogát", hogy az újmenyecskélc közé beállhasson a templomba, csak hátul, a karzat alatt húzódhatott meg (Garády, 1854. 36.). Vizsgált időszakunkban ez már nem volt érvényben. 45. Máshonnan származó adatok szerint „megesettnek" tartották azután azt is, bár legtöbbször enyhített helyzetén, ha elvette a legény (Kiss L., 1941. 125., Luby M., 1935. 140., Tóth F., 1975. 124.). 46. Hasonló értelmű utalást ld. Tóth F., 1975.124. 47. Hasonló volt a hozzáállás a mátraalji palócoknál is, egy4cét év múlva azonban már elfelejtette a többi menyecske, hogy az illető fiatalasszony állapotosán került a házhoz (Morvay J., 1956. 130.). 48. Ilyen értelemben használja Kiss L., 1941. 124., Ruitz I., 1965-1966.598., Tóth F., 1975. 123-124., JungK., 1978.74-76.). 49. A megesni ige különböző ragozott alakjait azonban alkalmazzák azokkal a° nőkkel kapcsolatban is, akiket elvett a legény végül (pl. előbb megesett tülle). A megesett ugyanis helyi használatban a teherbe esett szinonimája, de kizárólag olyan esetekben, ha a graviditas a közvélemény szerint tiltott, vagy legalábbis nem helyeselt körülmények között következett be. Pl. ugyanezt használják, ha a fiatalasszony még az alatt az idő alatt állapotos lett újra, míg az előzővel a gyermekágyat feküdte. Az olyan menyecskénél szintén így mondták, akit férjhez adtak ugyan, de túl fiatal ko-